REFLEX

Lapok, könyvek, filmek, reflexiók – a Korunk szemléző blogja

Esemény, Reflexió

A múlt jelene, avagy mibe érdemes belehalni

Utas és holdvilág a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

 

Az ember bárhol jár és bármit cselekszik, valahol a születése és a halála között teszi azt. Ezt a két végpontot pedig megtöltik az érzések, melyek határtalanok és fékezhetetlenek. Megtölti a szerelem és annak minden mélysége és magassága, fájdalma és öröme, biztonsága és bizonytalansága, az, ahogyan szeretni tudunk és ahogy mások szeretnek minket, de ott van a halál gondolata is, annak minden titokzatosságával, veszélyével és eszményi gyönyörűségével. Mely szív lenne képes ezt elbírni, ha nem az emberé? Tovább »

Könyv

Városi legendák a Római Birodalomból

Ferenczy Noémi: Egy közülünk. Keresztény vértanúkról fiataloknak

 

Nem túl vastag, a kézben kényelmesen megbúvó, rokonszenves külsejű könyv Ferenczy Noémi első prózakötete. Borítójának közepén egy fehér kéz látható, rajta vörös ponttal és bele kapaszkodó kisebb kezekkel. Ha az olvasó ebből még nem jön rá, milyen jellegű lehet a könyv tartalma, az alcím segít neki ebben. Keresztény vértanúkról fiataloknak, mondja magáról a kötet. Érdekes elgondolás, a vértanúság (szinte bármilyen ügyért) eléggé távol áll tőlünk és attól a kultúrától, amibe belenőttünk. És vajon tudnak újat mondani ezek a legendák ahhoz képest, amit mondjuk valamikor régen iskolai vallásórán hallottunk? Egyáltalán relevánsak még azok a szereplők, akikről a legendák szólnak? Ezt csak úgy tudjuk meg, ha belekukkantunk a könyvbe. Tovább »

Könyv

„Ha elölről lehetne”

Nyerges Gábor Ádám: Mire ez a nap véget ér

 

Nem lehetne visszafordítani az időt? Nem lehetne, csak egyszer, kijavítani minden hibánkat? Vagy csak ne érezni hibának azt, amit a sors kiszabott ránk. Aminek okkal kellett megtörténnie. Amik – akik! – mi vagyunk. Nem lehetne szeretni a bennünk lakozó démonokat? Megszelídíteni őket. Nem démonokként kezelni őket. Magunkat. Tovább »

Könyv

A nő kiáltásainak visszhangja

Mărcuțiu-Rácz Dóra: már minden nő hazament

 

A kötet egy jellegzetesen szabad, elvárások nélküli mikrokörnyezetbe helyezi olvasóját. A versbeszéd javarészt egyes szám első személyű, de egyes szám második személyű versek is érzékelhetően a költőről és annak belső vívódásairól tanúskodnak, és ezáltal a kötet összes szövege lélekközelivé válik. Bizonyos esetekben a versek egyfajta idézőjeles naplóbejegyzéssekké idomulnak, amelyek nem csak a költő emócióit közvetítik, hanem egy egész női társadalomét. A versek mellőzik a formális jelleget, és éppen emiatt a legkényesebb témákat is képesek pontosan megragadni. Tovább »

Könyv

Mozaikok Erdély mikrotörténetéből

Medgyesi Emese: Élesben a sorssal. Erdélyi mozaik

 

Ha az egyszeri, türelmetlen olvasó Medgyesi Emese regényének első kézbevételekor nem csap rögtön mohón a történet sorai közé, hanem hagyja szemét a borítón vizsgálódni, régi, mozaikszerűen elhelyezett képek egyelőre még ismeretlen alakjait fedezheti fel. Tovább »

Könyv

„Minden győzelem mögött emberek vannak, akik nem azt akarták”

Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted

 

„Tisztelet az eltávozottnak. Testként kezelt test. Tisztelet. Közben a mi halottainkat, a forradalom halottait, akikért százával gyújtjuk a gyertyát olyan helyeken, ahova békeidőben csak a kutyák vizelnek, a mi halottainkat ledobják a cementre, és meztelenül filmezik. A filmet úgy nyersen, átdolgozás nélkül sugározzák. Hús. Vér. Cement.” (368.) De mégis mi alól old fel egy elnyomó hatalom forradalom általi megsemmisítése? Kinek van hatalma hatalmat adni az embernek? Kié a forradalom? Pontosan melyik is az a haza, amelynek fiai volnánk? Végtelen számú ehhez hasonló kérdést lehetne feltenni Bogdan Suceavă Éjszaka valaki meghalt érted című műve kapcsán, ugyanis a kezdetben könnyednek nevezhető hangvételtől hullámvasútszerűen jut el addig, hogy saját magát és olvasóját is képen vágja a valósággal. Az 1969-ben született matematikus, ma a Kaliforniai Állami Egyetem professzora, a 2000-es évek elején hagyta el Romániát továbbtanulásának érdekében. 2010-ben publikálta Noaptea când cineva a murit pentru tine című regényét, mely 2020-ban jelent meg Vallasek Júlia magyar fordításában. Tovább »

Reflexió

Idővallatás – egy életen át az irodalom bűvkörében

Fotó: László F. Csaba

 

Beszélgetés Kozma Máriával

Kérdezett: Elekes-Kalló Noémi

 

Amikor kislány voltam, nem volt televíziónk, ezért anyukám sokat olvasott nekem mesét, majd később, ahogy teltek az évek, a meséket novellák váltották fel, majd regények. Édesanyámmal ez volt a közös nyelvünk, mindig idézgettünk egymásnak kötetekből, ez a mi világunk volt, persze megvoltak a saját titkos kis kedvenceink. Emlékszem, hogy egy kötetet, a Lidérczöld csapdát heteken át magammal cipeltem mindenhová, meglapult a táskámban, és ha néhány percnyi időm volt, rögvest újra fellapoztam, aztán egy alkalommal a parkban fagylaltoztunk, amikor anyukám oldalba bökött és megmutatta, hogy ott sétál el éppen az írónő. Azóta sok év telt el, és én csak nem olyan régen tudtam meg, hogy a könyveink többsége a Tőzsér-postától van, ezért is hatalmas megtiszteltetés, hogy Kozma Máriával beszélgethetek, hiszen akarva-akaratlanul is az életem részévé vált, és bár nem is tudhatott róla, én ma valószínűleg nem tanulnék irodalmat, ha ő nincs. Tovább »

Könyv

A logikátlanság logikája

Florin Lăzărescu: Zsibbadtság. Ford. Bertóti Johanna. Napkút Kiadó ‒ Kalota Művészeti Alapítvány, Budapest, 2018.

Zsibbadtság: a szó megannyi interpretációs lehetőséget kínál. Ezúttal egy olyan történetben válik címadóvá, melyet paradox módon az átlagosabbnál átlagosabb élethelyzetek és ábrázolt körülmények tesznek rendhagyóvá és egyedivé. Florin Lăzărescunak sikerül ezen fogalom jelentésprizmáján átszűrve megalkotni a személyes sorsok pszichológiai diagnózisán keresztül egy társadalmi „kórképet”. Tovább »

Könyv

A kincseskamra kulcscsomója a mellényzsebben

(Kulcsok Kolozsvárhoz – A föl nem adható város. Szerk. Kántor Lajos – Kovács Kiss Gyöngy. Korunk Baráti Társaság – Mozaik Kiadó, Kolozsvár–Szeged, 2000.)

Kolozsvár hallatán ki más juthat eszébe egy külföldi turistának, vagy egy anyaországi magyarnak, aki még sose járt a Kincsesben, mint Mátyás király. Valószínűleg az idegenvezetők is a szülőházát mutatják meg először a kirándulóknak, Erdélyt járóknak, és talán néhány anekdotát is elmesélnek. Mátyás, az igazságos királyunk, aki konokul magaslik Kolozsvár főterén, magabiztos, erős, akár a bölcs remény, olvashatjuk a Kántor Lajos és Kovács Kiss Gyöngy szerkesztette Kulcsok Kolozsvárhoz – A föl nem adható város című kötetben szereplő Lázáry René Sándor-versben. A gyűjtemény kilenc fejezetre tagolódik, különböző műfajú írásokat találhat benne az olvasó (prózákat, esszéket, verseket, tanulmányokat), az emlékezés aktusa fogja össze ezeket az írásokat.

A húsz éve kiadott kötetet lapozgatva szinte magunk előtt látjuk Kolozsvár utcáit, házait, amelyeket különböző nemzetiségű emberek laktak. Tovább »