1 REFLEX

Gyorstalpaló tárlat Erdélyről 36 költeményben

2019.01.08. - admin
news informationnews information,sport,health

Az Erdélyi arcok kötet borítója, ha figyelmes a szemlélő, észreveheti: egy domborzati térkép, melyen megannyi ponttal és vonallal jelölt ember-, település- és nemzetsors olvad eggyé. A kötetben keveredik kétféle alkotó művészet, az olvashatóvá meg láthatóvá tevés művészete. Ahogy a befogadó olvassa a kronologikusan felsorakoztatott verseket, egy gyorstalpaló tárlat kellős közepén találja magát. A versek mellett különböző illusztrációkat, portrékat, tájképeket és térképrészleteket is felvonultat a kötet. Gömöri György erre a tárlatra hívja meg az olvasót, hogy együtt, egy kollektívvé váló tudatként tekintsék át Erdély történelmét és arcait. Tovább »

Egy életmű megírt és megíratlan részei

2018.12.16. - admin
news informationnews information,sport,health

Szabó Borbála író volt a Láthatatlan Kollégium vendége 2018. december 14-én, a kolozsvári K+ Közösségi Térben, a jó hangulatú nyílt beszélgetésbe a szerző férje, Nényei Pál tanár is bekapcsolódott, aki maga is több kötet szerzője. Az est közzéppontjában Szabó Borbála Nincsenapám, seanyám című regénye állt, amely az író életrajzának is tekinthető. Tovább »

Kultivált düh a nonhumánért

2018.12.12. - admin
news informationnews information,sport,health

Serestély Zalán One Way Ticket – Jegyzetek a nonhumánhoz című könyvének bemutatójára került sor Kolozsváron, a Tranzit Házban 2018. december 11-én este, ahol Bíró Noémi, Gegő Virág, Szigeti Attila és a szerző maga, Serestély Zalán beszélgetett néhány, könyvvel kapcsolatosan felmerülő tézisről. A bemutatót Balázs Imre József vezette fel, aki a könyv szerkesztője és a Komp-Press Kiadó, azaz a Korunk képviselője is. Szerinte nagyon erős szál fűzi Serestély Zalán új könyvét két korábbi, 2017-es könyvéhez, vagyis az Életmű és környezete című Borges-értelmezéshez és Az állomás 3 kutyáihoz. Tovább »

„A forma rutinból fáj”

2018.11.21. - admin
news informationnews information,sport,health

Milyen formáink és mintáink vannak egy tragikus betegséggel való szembesülésre? Tudunk arról beszélni, van rá nyelvünk, hogy mit is jelent az, hogy az ember saját testében egy olyan szintű radikális idegenség alakul ki, ami lényegében el is fogyasztja a testet? És aki közvetlen közelről érintkezik a haldoklással, mellette éli mindennapjait, és életben marad, az hogyan dolgozza fel, hogy neki szabad élnie, de a mellette levőnek már nem? Tovább »

Magányos idegsejtek

2018.05.16. - admin
news informationnews information,sport,health

Minek az órája a hajnali négy? Vajon mit tartogat egy megtépázott sorsú élet és elme számára ez a misztikus időpont saját magányos némaságában? A spiritualitás, a lélek és démonok kegyetlen, dühvel és rémülettel teli harcának színtere és ideje, vagy a magára hagyott emberi psziché önvádas mazochizmusának lappangó helye, a fel nem oldódó és folyamatosan visszatérő családi tragédiák emlékének és az önmarcangolásnak a demilitarizált övezete? Tovább »

Várad él

2018.05.05. - admin
news informationnews information,sport,health

 

Várad él, jelzi az antológia fülszövege, ahogy jelzi ezt maga a kötet is. A 2016-ban bemutatkozott Élő Várad mozgalom most egy antológiával jelentkezik, melyben az irodalmi csoportosulás öt tagja, Biró Árpád Levente, Jock Evelin, Kemenes Henriette, Mihók Tamás és Ozsváth Zsuzsa szerepel szövegeivel. Az antológia olyan neves elődök Nagyváradhoz köthető válogatásköteteinek megjelenéséig nyúlik vissza az olvasói emlékezetben, mint a 110 éve kiadott, Ady Endréhez köthető A Holnap antológia, majd a későbbiekben a  Kimaradt szó (1979), az Alapművelet (1985), a Tavasz ’69, vagy az 1989 decemberében Budapesten megjelent Gyakorlótér. A kötet nagyváradi bemutatóján a szerzők elmondták, számukra a mozgalom a közös munkát, egymásra való reflektálást jelenti, valamint hangsúlyozták a színpadi szövegek fele való elmozdulást, hiszen Biró Árpád Leventét és Ozsváth Zsuzsát is a színházhoz köti munkája. Az öt szerző alkotásaiból összeálló kötet igen változatos, hiszen mindhárom műnem szerephez jut benne, olvashatunk verset, rövidprózát és drámát is.  Tovább »

A forma és tartalom szerepcseréje – avagy a kedd vagy inkább a szerda narancssárga?

2018.04.22. - admin
news informationnews information,sport,health

Hol van a művészet határa? Ki számít költőnek és ki vizuális művésznek? A ma is jelen lévő diskurzusban nagyon gyakran egy olyan művészetfelfogásból indulunk ki, melynek a valóság a referenciális alapja, szigorúan húzva meg a határokat különböző művészeti ágakhoz társított médiumok közt. Az átjárhatóság kérdésével pedig sok esetben nem tudunk mit kezdeni, nem is föltétlenül a szabályozó beszédmód kizárólagos térhódítása miatt, hanem sokkal inkább azért, mert hiányzik az a fajta viszonyulási mód, nyelv, melyben megkérdőjeleződhet, újraértelmeződhet a médiumok, művészeti ágak, műfajok és eszköztárak hovatartozása is, sőt maga a határvonalak létezése válik kérdésessé. Tovább »

A „didergő elme” korának alkotói

2018.01.19. - admin
news informationnews information,sport,health

Bertha Zoltán és Cs. Nagy Ibolya Farkas Árpád költészetéről közölnek tanulmányt a Parnasszusban: arról a költőről, aki, mint Görömbei András mondja, még a „didergő elme” korában is gazdag létezésélményhez kapcsolja a remény elvét. A tanulmányírók egybehangzóan a hatvanas években érlelődő, hetvenes évekre kibontakozó kulturális reneszánsz fontos alakítójának látják Farkas líráját. Tovább »

„Lesznek új kocsik, fakultabbak”

2018.01.15. - admin
news informationnews information,sport,health

Kocsis Árpád : Oktopusz

 

Egy gazdasági bevándorlók alkotta takarítóbrigád mindennapjait mutatja be Kocsis Árpád Oktopusz című kisregénye. A szürkeség mindent beterít és áthat, egyetlen célja a takarítóknak csupán a munka mihamarabbi elvégzése – mindegy, milyen eredménnyel. Tovább »

„Milyen ízű és szagú a szocializmus?”

2018.01.12. - admin
news informationnews information,sport,health

Doru Pop: Szocialista szappanopera

 

Mi az idő és mi az emlék? Leírható e kettős dimenziójában a valóság vagy egy élettörténet? Avagy mi magunk vagyunk saját élettörténetünk? „Az idővel a boldogságot és a szomorúságot mérjük […] Az emlékek nem mondanak igazat. Az emlékek hamis benyomások, bizonyosságba oltott téveszmék saját magunkról…” Tovább »