1 REFLEX » Blog Archive » Gyermekkönyvillusztrátorok Romániában

Gyermekkönyvillusztrátorok Romániában

news informationnews information,sport,health

Fred Flintstone, Pinokkió, Mickey Mouse, Popeye, Hófehérke, Csipike, Bălănel és Miaunel egyazon kulturális hetilap címoldalán. De mit fed a borító?
A huszonkettedik számánál tartó marosvásárhelyi, román nyelvű OfCorso címlapsztorija a gyermekkönyvek és gyermekkönyvillusztrációk kérdéskörét igyekszik körüljárni a romániai helyzetre összpontosítva. A problémafelvetés a magyar olvasó számára már azért is érdekes lehet, mert a magyar gyermekkönyvpiac minden jel szerint dinamikusan alakul. A budapesti könyvfesztiválon, könyvhéten külön figyelem fordul a gyermekkultúra felé, alakulnak saját fórumai is (a 2010-ben hatodik kiadásánál tartó Gyermekirodalmi Fesztivál és Vásár és hasonlók), a gyermekirodalom presztízse (egy érzékelhető hullámvölgy után) újra növekvőben van, részben mivel írók és illusztrátorok újabb generációi kapcsolódtak be ebbe a folyamatba a több évtizede pályán lévő, elismert szerzők mellett.
Florentina Ciuvercă riportjából az derül ki, hogy kevesen vannak Romániában, akik rendszeresen illusztrálnak gyermekkönyveket, és még kevesebben azok, akik kifejezetten ebből meg tudnának élni. 2006-ban létrejött a Romániai Illusztrátorok Klubja, Stela Lie, bukaresti egyetemi oktató kezdeményezésére, ennek közel negyven tagja van. Az összkép, illetve az illusztrátorok foglalkoztatottsága mégis inkább pesszimista forgatókönyveket sugall a riport alapján. A gazdasági válság hatására a szerző szerint mintegy felére csökkent az olyan befektetések száma, ahol a szerzőt és az illusztrátort egyaránt meg kell fizetni. Könnyebb megoldásnak tűnik a piaci logikát követve a lefordított, azon belül pedig klasszikus gyermekkönyvek kiadása, az illusztrációkat tekintve pedig a legerőteljesebb kereslet minden jel szerint a Disney-típusú egyszerű, ábrázoló importillusztrációk iránt mutatkozik. A másik összetevő ebben az egyenletben az, hogy a gyermekkönyvek vásárlója tipikusan a szülő, és a kiadók könnyen építhetnek stratégiát arra a nosztalgikus attitűdre, amely az egykor olvasott gyermekkönyveket szeretné viszontlátni az új generáció gyerekszobai polcán is. Ezzel önmagában nem is lenne olyan nagy baj, ha nem éppen az utóbbi húsz évben alakult volna át gyökeresen a vizualitás és a technika világa, ezzel együtt pedig az olvasási szokások. A régi gyermekkönyvek újrakiadásai nem adják meg a gyereknek a lehetőséget a saját világához való közvetlen kapcsoláshoz.
Gondot jelent az is a megszólaltatott interjúalanyok szerint, hogy a román irodalomban jelenleg nincs presztízse a gyermekirodalomnak – a jelentősebb, ismertebb szerzők nem próbálkoznak gyermekirodalmi műfajokkal, és akik kirándulást tesznek erre a terepre, jellemzőbb módon nők. Az irányzott támogatások, a rangos gyermekirodalmi díjak hiányát, a kommersznek az innovációval szembeni elsődlegességét említik még problémaként.
A sikeresebb, gyakrabban foglalkoztatott romániai illusztrátorok igazából a nyugati piacra való belépéssel tudtak egzisztenciát teremteni maguknak. A Temesváron élő Livia Coloji például olaszországi, nagy-britanniai, amerikai és ciprusi megrendeléseket egyaránt kapott az utóbbi időben – ügynökén keresztül.
A romániai magyar illusztrátorok közül a cikk Keszeg Ágnes nevét említi (aki egyébként kortárs román gyermekkönyvet is illusztrált a Nemira kiadó számára – Anamaria Lembrău Aventurile unui fir de nisip című munkáját), és a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek mesterei között kiemelten említi Rusz Lívia nevét, aki sok más könyv mellett Fodor Sándor Csipikéjének illusztrátoraként is ismerős lehet a magyar olvasó számára. (Az OfCorso riportjának felvezető képe egyébként éppen a Csipike román nyelvű fordításának címlapja.)
Kevés tér jut a cikkben az online gyermekkultúra képviselőinek, és a vásárhelyi Revista Tuș online gyermekfolyóirat nevében nyilatkozó Liviu Boar is hangsúlyozza, hogy ők (egyelőre legalábbis) nem profitban gondolkodnak, a projekt hátterében a kreativitást, fejlesztést díjazó mecenatúra áll. A honlap mindenesetre kellemes meglepetés. Leginkább egy többnyelvű Egyszervolt.hu-ra emlékeztet, ahol többféle képi világ bukkan fel egymás mellett. Főként persze a klasszikus román meseillusztrációk és rajzfilmek világa, de a kamaszokat megcélzó képregények, a misztikus mangák és számítógépes játékok hangulatával is találkozni lehet a honlapon. Ráadásul a portálon kínált magyar tartalmak jelenléte is igencsak bőséges, és ez is több korosztály és több generáció élményvilágához kapcsolódik. Számomra például a Razelana című játékra való kattintás jelentett furcsa időutazást a könyvformátumú kalandjátékok világába. Az ide-oda lapozgatós könyvekben időnként ellenfelekkel találkozott az ember, akikkel meg kellett küzdenie – dobókockák döntöttek arról, hogy mekkora sikerrel. A Razelana szövege ugyanilyen, még a dobókockák is megvannak – csak itt a számítógép szimulálja a kockadobást.
Összességében tehát negatívabb képet mutat a gyermekkönyvkínálatról a cikk, mint amit a magyar könyvpiac hasonló szeletéről vázolhatnánk fel. Kiutakat is mutat viszont – a nemzetközi piacon történő érvényesülés, illetve az új vizuális ingerek, új típusú felületek beléptetését az igényes gyermekkultúrába.
(OfCorso, 22. szám, 2010. augusztus 27.)

Balázs Imre József

Tags: , , , ,

Hozzászólások lezárva.