Fejben már túltették magukat a Balkánon, de a Balkánon az ember legfeljebb csak fejben teheti túl magát. A sokat háborúzó, ágrólszakadt, de büszke népek fiaiban és leányaiban annyi a közös, hogy legszívesebben minél hamarabb lelépnének. Tovább »
Mi mindent meg nem tesz az ember, hogy helyrerázza magát, különösen ha eleve semmi baja nem volt. Három film, fontossági sorrendben, az Extrém terápiák című sorozatból, meg valami, ami kezelhetetlen. Tovább »
Frusztrációk, nyaki merevségek és szemfájdalmak forrása (is), mégsem szabad a TIFF-et nem szeretni; a befogadóval van a baj és a befogadással, hogy annyi éheztetés és elvonás után kényszeressé válik, orrvérzésig megy, mennyiségi mutatók szerint. A nem-amerikai filmgyártásból csak az láthat valamit, aki egyhetes szabadságot vesz ki, őszre halaszt, és meghal a világ számára, vagy „hivatásos befogadónak” számít (ami még rosszabb; olyankor is, ha éjjel a tudat a napi öt-hat filmet emészteni kezdi, újrarágja, és a felszínre köpi). Tovább »
Új magyar fordításban jelent meg Lewis Carroll remekműve, az Alice’s Adventures in Wonderland, a Through the Looking-Glass című folytatással egy kötetben. A magyar cím ezúttal Aliz kalandjai Csodaországban és a tükör másik oldalán. A borítón Aliz és a Baronesz kart karba öltve sétálgatnak, és arról beszélgetnek, hogy „hasonló a hasonlónak örül”. Tovább »
Nagyszámú, főleg fiatalokból álló közönséggel találkozott Adam Michnik a napokban a kolozsvári Egyetemiek Házában. Fiatalos külseje nem árulja el, hogy 64 éves. Amikor először láttam, közel húsz éve, nemcsak felajzott, de zaklatott férfi benyomását keltette. Most beszéde, egész magatartása higgadt, szinte derűs nyugalmat áraszt. Tovább »
Gilles Deleuze szerint az ember pókhoz vagy kullancshoz fűződő viszonyát legalább annyira fontos megvizsgálni, ha az állatokról gondolkodunk, mint a kutyához vagy a macskához fűződő viszonyt. Különben könnyen összekeveredhet az, amit az ember állathoz fűződő állati viszonya, vagy az állathoz fűződő emberi viszonya jelenthet. Deleuze-t jobban érdekli az állathoz fűződő állati viszony. Tovább »
„Oly bonyolult, akár egy csalogány,
oly bádogból való, mint
jóságos, mint
oly gyűrhetetlen, régimódi
oly zöld komoly savanyú, olyan átnőtt
olyan arányos,
olyan szőrös,
olyan közel a vízhez, szélbarát,
olyan tűzálló, gyakran körülárkolt,
oly pofonegyszerű, ronggyáolvasott, mint”
A márciusi 2000 ismét Günter Grass-írásokat közöl, ezúttal verseket. Itt Grass talán nem annyira provokatív, mint Horváth Andor által is emlegetett prognózisait tekintve, de olyan nyelvi dilemmákat mutat meg, amelyek jóval többek nyelvi dilemmáknál. Tovább »
A komor szöveg – valójában csak néhány mondat – egy Günter Grass-szal készült interjúban olvasható, amely a 2000 című budapesti folyóirat múlt decemberi számában jelent meg André Müller neve alatt. Egészében véve igencsak élet-teli, sőt életvidám szöveg ez. Tovább »
Rögtön az elején szeretnék állást foglalni: nem tartozom azok közé, akik az „információs társadalmat” a kapitalizmust leváltó korszaknak tekintik – vagyis a digitális világot nem látom diszkontinuusnak a bárhogyan nevezett korábbihoz való viszonyában. Ennek ellenére mindig meglepődőm azon, hogy mennyi minőség és korábban adott összefüggés újragondolása van még hátra. Most csak azt az egyet emelném ki, ami a tudományos gondolkodás sebességéhez és a reakcióidő lerövidüléséhez kapcsolódik. Illetve implicit módon ahhoz, hogy ki is lesz az új szakember. (S amit mondandó vagyok, abban azt sem szabad elhallgatnom, hogy magam is szinte egy éves késéssel reagálok egy 2009 májusában megjelent lapszámra – melynek általam leginkább idézett szövegét 2008 júliusában írták.) Tovább »
Emlékek az aranykorszakból - A levegőárusok legendája
A produceri munka során az elhárítható akadályok több ezer eurósak, az elháríthatatlanok több tízezerre rúgnak. Egy napnyi filmezés egy romániai csirkefarmon tízezer euró. Egy percnyi a Bonnie and Clyde című filmből tizenötezer fölött kezdődik. Cristi Mungiu csapata az Amintiri din epoca de aur (Emlékek az aranykorszakból) című filmben elhárította az elhárítható akadályokat, s kikerülte az elháríthatatlanokat. Tovább »
Rögtön az elején szeretnék állást foglalni: nem tartozom azok közé, akik az „információs társadalmat” a kapitalizmust leváltó korszaknak tekintik – vagyis a digitális világot nem látom diszkontinuusnak a bárhogyan nevezett korábbihoz való viszonyában. Ennek ellenére mindig meglepődőm azon, hogy mennyi minőség és korábban adott összefüggés újragondolása van még hátra. Most csak azt az egyet emelném ki, ami a tudományos gondolkodás sebességéhez és a reakcióidő lerövidüléséhez kapcsolódik. Illetve implicit módon ahhoz, hogy ki is lesz az új szakember. (S amit mondandó vagyok, abban azt sem szabad elhallgatnom, hogy magam is szinte egy éves késéssel reagálok egy 2009 májusában megjelent lapszámra – melynek általam leginkább idézett szövegét 2008 júliusában írták.) Tovább »