Lapok, könyvek, filmek, reflexiók – a Korunk szemléző blogja
Nemes Z. Márió: Bauxit (Palimpszeszt – Prae.hu, Budapest, 2010.)
Szín: hússzínű
Szó / szókapcsolat: zsíros gép
Ennivaló: töltött paprika
Film: Mulholland Drive
Zene: Nirvana: Heart Shaped Box
Hogy mennyire szenvedtem Tarr Béla filmjén (A torinói ló), azt nemhogy kár lenne tagadni és hiteltelen, de azt hiszem, része is ennek a sajátos filmélménynek. Azt persze szórakoztató volt látni, hogy a TIFF magyar napján összesereglett ismerősök, Kolozsvár színe-java ugyanolyan serényen távozik a filmről, amilyen elszántan negyven-ötven perccel azelőtt a terembe igyekezett. Nem mellékes azonban, hogy unalomból vagy a mozizás kínjából eredően menekül, vagy éppen ezekért marad ott az ember. A film ugyanis korántsem olvastatja magát, szándékosan a nézhetetlenséggel kacérkodik, és persze élvezhetetlen, nincs benne semmi, sőt a végére az is kiürül (Tarr Béla utolsó filmje, mondta), ez igaz.
Egy nagy dán gondolkodótól kölcsönzöm az első leütést. A fesztivált és a filmet csak visszafelé érthetjük meg, de csak előrefelé élhetjük, nézhetjük. Mégsem túl szerencsés, ha a TIFF-ből jelen időben leginkább a régi idők TIFF-je emelkedik ki: a vetítési időpontok és a mozik közötti viszonylagos távolságok által átszervezett városélmény, a még történőben lévő szerkezet, a kockázat emléke. Ez az idei reklámfilmben megidézett bizonytalanság a babérokon való pihenés helyett éppenséggel az, amiért a kísérletező, független filmeket és az ugyanilyen fesztiválokat szeretni lehet.
Orcsik Roland: Mahler letöltve (Kalligram, Pozsony, 2011.)
Szín: villámszín
Szó / szókapcsolat: fragmentum
Ennivaló: sör
Film: Közelebb / Closer
Zene: Autopsia: Signs of Bodies
Bálint Tamás: Visszaút a fekete folyón (Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2011.)
Szín: zakókék
Szó / szókapcsolat: kiútkeresés
Ennivaló: tonhalas szendvics citromkarikával, vállalati büfében
Színész/film: Michael Douglas, Összeomlás
Zene: Omega: A könyvelő álma
A Kandúrember karmol, nagyokat ugrik és naponta tizennyolc órát képes aludni anélkül, hogy belefáradna. Legalábbis a SuperCostel című képregény alkotója szerint.
SuperCostel egyébként szemüveges, sörpocakja van és állandóan micisapkát és tornatrikót hord. Mint mondjuk egy normál romániai lakótelep normál lakója. Különleges jellemvonása még, hogy sokat ül otthon, és hogy macskákat tart. Tovább »
Az 1989 utáni évek sokféle újdonságot hoztak a román filozófiai, történelmi, politikai gondolkodásban. Közéjük tartozik az a vonulat is, amelyet röviden nemzet-kritikának lehet nevezni. Egyféle visszahatás volt ez a nemzet magasztalásának az előző évtizedek során túltengő szólamaira. Kijózanodásként hatott a tévképzetek és ferde illúziók világából. Igazság-keresést fejezett ki, de a közelmúlt szégyenének lecsapódásaként olykor harag és önvád is fűtötte. Tovább »
