REFLEX

Lapok, könyvek, filmek, reflexiók – a Korunk szemléző blogja

Interjú

„Az írás az énidőm”

Beszélgetés Szabó-Biró Brigitta prózaíróval

 

Hol helyeznéd el magad?

Ezt lehet, hogy nem is nekem kell megválaszolnom. Majd később, valaki másnak. Egyelőre még nem tartozom sehová, a környéken, ahol élek, nincsenek irodalmi körök, így ennek alapján nem tudom definiálni magam.

Mi indított el az írásban?

Hatalmas elismerést jelentett számomra, amikor 2016-ban elnyertem a Várad (ma Újvárad) folyóirat Tabéry Gézáról elnevezett novellapályázatának első díját. Az akkor beküldött novellám egy kamaszkori trauma feldolgozásából született. Sajnos ez a kezdeti lelkesedés abbamaradt, egy ideig nem folytattam az írást, mert úgy éreztem, még fejlődésre van szükségem. Három évig az írás árnyékba szorult, a kisfiam születése után jött valamiféle késztetés arra, hogy újra foglalkozzam vele. Ismét prózákat kezdtem írni, ezeket Fekete Vincének küldtem el, az ő közreműködésével alkottam, továbbá ebben az időszakban kezdtem el gyerekverseket is írni. Ennek a törekvésnek a folytatása a Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíj elnyerése volt, amelyre véletlenszerűen küldtem el a pályázati anyagot. A program keretén belül tizenhármunkat díjaztak, valamint lehetőségünk adódott mentort is választani, akik ebben az évben kísérik irodalmi tevékenységünket. Mivel azelőtt is Fekete Vince olvasta a prózáimat, amiket azután a Székelyföld kulturális folyóiratban közöltek, így őt kértem fel mentoromnak. A Székelyföldben való publikálásaim hozadéka a Szabó Gyula Emlékdíj, amit októberben, a folyóirat 25 éves jubileumán én vehettem át. Ez egy ígéretes tehetségeknek szóló kitüntetés, szintén nagy megerősítés volt számomra a Móricz-ösztöndíj mellett. László Noémivel is felvettem a kapcsolatot, gyerekverseimet ő mentorálja, szintén az ösztöndíj keretein belül. Tovább »

Esemény, Könyv

POKET Zsebkönyvek, avagy hogyan lesz egy kólás automatából irodalmi mozgalom

Fotó: Tóth Tünde

 

A 7. Csíkszeredai Könyvvásár szombati napján, május 14-én a résztvevőknek alkalma nyílt belátni a POKET Zsebkönyvek világába, abba, hogy miként, milyen impulzusok nyomán indult útnak ez a vállalkozás. Az érdeklődök komplex élményanyaggal gazdagodhattak, hiszen Balla Gergely, a Platon Karataev tagja színesítette a zenekar dalaival az eseményt. A zenés könyvbemutató alatt Vecsei H. Miklós színművész beszélt a kezdeti nehézségekről és sikerekről, mindarról, ami oda vezetett, hogy mára már mindannyiunknak mond valamit az, hogy POKET Zsebkönyvek. A későbbiekben a mozgalom szellemiségéről is mondott pár szót, hiszen ez adta a löketet és ez tartotta életben mindvégig. Tovább »

Esemény, Reflexió

A nulla kommunikációtól a dialógusig

Abszurdnak tűnő köznapi léthelyzeteinkben gyakran olyasmi mutatkozik meg előttünk, ami a „semleges” szituációkban rejtve marad számunkra. Tulajdonképpen ilyen léthelyzetekben értünk meg valamit igazán, mintegy föltárul előttünk valami eddig megfoghatatlan lényeg. Szükségünk van az abszurdra, hogy általa a valóságosan létezőt értsük meg, vagy annál többet, s ugyanakkor önmagunkat, mint abszurd és valóságos élethelyzetek szereplőit. Tovább »

Esemény, Reflexió

Mátraszentanna, margóvágó, budi

A végtelenség három stációja a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban

 

“Mátraszentanna kicsi hegyi község.” Ezzel a mondattal kezdődik Örkény István egyik legismertebb műve, amely nem csak kisregény, hanem dráma formában is közönség elé került az 1960-as évektől kezdve. De esetünkben sem kicsi hegyi községről, sem másmilyen berendezett lakóhelyről nincs szó, hanem egy óriási fehér dobozról, melynek a nézők felőli részén négy, függőleges embernagyságú kivágott téglalap tárul a nézők szeme elé. Nagy, fehér doboz, amely néha magába zárja a cselekményt, a karaktereket, Tótot, Mariskát, Ágikát és az őrnagyot, s benne elfojtásra kerül a félelem, a ki nem mondott gyötrődés, amely kifordítja magából az embert. Tovább »

Könyv

Az öröm lehetőségeinek keresése

Szabó T. Anna | Fotó: Emmer László

 

Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat 

 

A Szabadulógyakorlat című kötetben olyan határvonalak mosódnak el, amelyeket hajlamosak vagyunk éles ellentétekként elgondolni, legyen akár szó testről és lélekről, szerelemről és halálról. A határvonalak felbomlanak, és rájövünk, hogy amit elválasztani látszottak, már a kezdetektől fogva összefonódva léteznek. Tovább »

Interjú, Könyv

Költészet és oxigénpalack

Beszélgetés Fehér Imolával

„A költő egy lélekbúvár, s amikor verset olvasunk, olyan, mintha kölcsönadná az oxigénpalackját.” – Fehér Imola

 

Fehér Imola egy évig volt az angoltanárom, és hamar rátaláltunk a közös pontunkra, az írásra. Ő volt, aki először biztatott publikálásra, és akinek köszönhetően bátorságot kaptam ahhoz, hogy hallassam a hangom. Szívén viseli az irodalom sorsát az iskolában, de városunkban is, Szatmáron. Mindig nyomon követtem sikereit, és nagyon vártam már, hogy megejtsük ezt a beszélgetést, hiszen első kötetének megjelenése okán ülhettünk le egy „irodalmi kávéra”. Az említett verseskötet idén januárban látott napvilágot az Ábel Kiadó gondozásában. Ennek részleteiről, íróvá válásáról és szokásairól kérdeztem.

Tovább »

Esemény, Reflexió

A múlt jelene, avagy mibe érdemes belehalni

Utas és holdvilág a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

 

Az ember bárhol jár és bármit cselekszik, valahol a születése és a halála között teszi azt. Ezt a két végpontot pedig megtöltik az érzések, melyek határtalanok és fékezhetetlenek. Megtölti a szerelem és annak minden mélysége és magassága, fájdalma és öröme, biztonsága és bizonytalansága, az, ahogyan szeretni tudunk és ahogy mások szeretnek minket, de ott van a halál gondolata is, annak minden titokzatosságával, veszélyével és eszményi gyönyörűségével. Mely szív lenne képes ezt elbírni, ha nem az emberé? Tovább »

Könyv

Városi legendák a Római Birodalomból

Ferenczy Noémi: Egy közülünk. Keresztény vértanúkról fiataloknak

 

Nem túl vastag, a kézben kényelmesen megbúvó, rokonszenves külsejű könyv Ferenczy Noémi első prózakötete. Borítójának közepén egy fehér kéz látható, rajta vörös ponttal és bele kapaszkodó kisebb kezekkel. Ha az olvasó ebből még nem jön rá, milyen jellegű lehet a könyv tartalma, az alcím segít neki ebben. Keresztény vértanúkról fiataloknak, mondja magáról a kötet. Érdekes elgondolás, a vértanúság (szinte bármilyen ügyért) eléggé távol áll tőlünk és attól a kultúrától, amibe belenőttünk. És vajon tudnak újat mondani ezek a legendák ahhoz képest, amit mondjuk valamikor régen iskolai vallásórán hallottunk? Egyáltalán relevánsak még azok a szereplők, akikről a legendák szólnak? Ezt csak úgy tudjuk meg, ha belekukkantunk a könyvbe. Tovább »

Könyv

„Ha elölről lehetne”

Nyerges Gábor Ádám: Mire ez a nap véget ér

 

Nem lehetne visszafordítani az időt? Nem lehetne, csak egyszer, kijavítani minden hibánkat? Vagy csak ne érezni hibának azt, amit a sors kiszabott ránk. Aminek okkal kellett megtörténnie. Amik – akik! – mi vagyunk. Nem lehetne szeretni a bennünk lakozó démonokat? Megszelídíteni őket. Nem démonokként kezelni őket. Magunkat. Tovább »