Tíz (+1) mondat egy írópárbajról

Németh Andor: Egy foglalt páholy története (Scolar, Budapest, 2011.)

 

Szín: kávészín

Szó / szókapcsolat: belső szoba

Ennivaló: muffin

Színész: Woody Allen

Zene: Hot Jazz Band: Szomorú vasárnap

1. Németh Andornak szinte minden műfajban voltak nagy dobásai: írómonográfia (József Attiláról, Franz Kafkáról), vers (Fekete csillag, Lovacska, Eurydice útja az alvilág felé), krimi (négykezesek Arthur Koestlerrel), művészeti programcikk (Kommentár), színmű (Veronika tükre).

2. Talán túl sok műfajban, ez lenne a baj?

3. Könyv alakban utoljára 1942-ben jelent meg íróregénye, Egy foglalt páholy története, most ez is újranézhető – Bán Zoltán András a Scolar-féle kiadás utószavában újra is nézi.

4. „Az önismeret regénye”, mondja Bán, a főhőst a szellemi (és emberi) otthontalanság zavarja, ha nem szenved is kifejezetten ettől; „korfestő regény”, amely a kávéházi életforma belső és külső viszonyait árnyaltan láttatja; és persze „kulcsregény”, ahol Kosztolányiné vagy Kuncz Aladár saját nevén bukkan fel, míg Karinthy Frigyes, Böhm Aranka és társaságuk többi tagja álneveken.

5. Az a fajta könnyű kézzel megírt regény, amilyet a két világháború között többek közt Márai, Szerb Antal, Hevesi András, Déry Tibor is tudtak.

6. Dérynek ehhez a regényhez több köze van egyébként, mint a többi említett írónak: Homály néven fel is bukkan a történetben, és ő a szerzője annak a regénynek, a Pesti felhőjátéknak, amelyik a kötet egyfajta előzménye a műfaj és a megírt történet szempontjából.

7. Vannak az irodalom életében olyan „párbajok”, amikor két író (vagy költő) „ugyanazt” írja meg (esetleg fordítja le), és egyikük végül győztesen kerül ki a versengésből.

8. Déry Pesti felhőjátéka regényesít, és a szerelmesregény illetve a komédia műfaja felé mozdítja a történetet – igazi kontúrt, sajátos ízt épp a főszereplő, dr. Rácz alakja, pontosabban annak rezignáltan és bölcsen és nonsalansszal sodródó attitűdje ad, aki érti is meg nem is, hogy mi történik azokkal, akik a regényben szerelembe keverednek.

9. Németh Andornál sokkal hangsúlyosabb a közeg, ahol mindez lezajlik: annak a társaságnak a játszmái, akik az érzelmesség és blazírtság közti hullámverésekbe, flörtökbe és egyéb szerepjátékokba, cinkosságokba vonják be az újonnan érkezett Jámbort, magának Németh Andornak (és dr. Rácznak) a hasonmását.

10. Németh Andor messzebb jut annak érzékeltetésében, hogy a játszmákat milyen lelki motivációk irányítják és siklatják ki, de ez korántsem teszi a helyzeteket megoldhatóbbá vagy a regényt kiszámíthatóbbá: a lélektani hatások itt ki vannak szolgáltatva az előre nem látható helyzetek erejének és a személyiség váratlan reakcióinak is.

+1. A regény tulajdonképpen töredék, hiszen nyugvópontig jut ugyan, de a közeg élete, a motivációk hálózata jól érzékelhetően tovább szálazódna még – a folytatásos regényként írt mű zárlatának alaposabb kimunkálásához viszont nem voltak igazán megfelelőek az 1939/1942-es körülmények Németh Andor életében; a Déry–Németh párbaj ezúttal döntetlen.

Balázs Imre József