1 REFLEX » Blog Archive » Tíz mondat arról, hogy van miről

Tíz mondat arról, hogy van miről

news informationnews information,sport,health

Csender Levente: Fordított zuhanás (Magyar Napló, Bp., 2010.)

Szín: esőszürke

Szó / szókapcsolat: kaland

Ennivaló: babkonzerv

Színész: Robert Carlyle

Zene: Bruce Springsteen: Streets of Philadelphia

10 mondat

1. Ha Csender Levente novelláskötetében trafóházról olvasok, és almazöld, Tohan márkájú férfikerékpárról, akkor nem tudom kikerülni a dolgot: azt én saját szememmel láttam valamikor.

2. A Fordított zuhanás nem rejtegeti, hogy nagymértékben valós történetekre és dokumentumokra épül – azt tehát, hogy Székelyudvarhelyen ugyanúgy becézték annak idején a legismertebb milicistát, Zsilettet, mint Csender Levente könyvében, nem kell véletlennek tekintenünk, sem elhallgatnunk.

3. Dokumentarista próza, nem feltétlenül „nagy”, de feltétlenül erős történetekkel – röviden így összegezhetnénk a kötet legszembeötlőbb vonását.

4. A történetek, ha össze is kapcsolódnak média-címlapsztorikkal (romániai 1989-es véres rendszerváltás, oroszhegyi forradalmárok koncepciós pere stb.), őrzik a személyes jelleget, az alulnézet perspektíváját.

5. Gyakran az élet sötét, kilátástalan történeteivel találkozunk, maga az elbeszélői hang azonban nem erősít rá a kilátástalanságra, érződik benne valamiféle tompított, pátoszba soha nem átcsapó bizakodás, hogy ha valaki elmondja a történetet, ha betölti a szemtanú funkcióját, akkor ezáltal valami történt a kilátástalanságon túl, még ha a könyv nem mondja is meg, hogy mi.

6. Két fontos helyszín és ehhez kapcsolódó történettípus van jelen a harmadik Csender-novelláskönyvben: az egyik a székelyföldi posztszocialista közeget, a másik az innen kiindult, határokon túl (Magyarországon, Angliában) megtapasztalható vendégmunkás-életformát jeleníti meg.

7. A posztszocialista Székelyföld kudarctörténeteket, szétesést, szenvedélybetegségeket (főként alkoholizmust), belső terekben végbemenő köznapi tragédiákat is termel – két évtizedes távlatból az elbeszélések felerősítik azt az érzetet, hogy az életformaváltások, megváltozott életlehetőségek szükségszerűen hordozták a kudarc lehetőségeit is az elmúlt egy-két évtizedben, női és férfi életutakon belül egyaránt.

8. A vendégmunkás-történetek a kicsorduló életenergia miatt hangszerelődnek más regiszterben: látszik, hogy a szétesés közvetlenebb módon érinti az idősebb generációkat, a fiatalok hajlamosak kalandként felfogni a határok megnyílását, és túl nagy elvárások nélkül indulnak „szerencsét próbálni”.

9. Jellemző az is, ahogyan Csender az 1989 előtti történéseket szemléli: a kaland ízét ott érezzük a Barbárok vagytok, emberek! vagy A forradalom hőse című elbeszélésekben is (a rendszerváltás előtti Románia mint kaland!), és mégsem válnak közben súlytalanná az események, az élettragédiákhoz vezető történések.

10. A szerző legfontosabb erénye az igazi írói figyelem, a releváns (és nem a „nagy” vagy „jelentős”) dolgok rögzítése.

Balázs Imre József

Tags: , , , ,

Hozzászólások lezárva.