REFLEX

Lapok, könyvek, filmek, reflexiók – a Korunk szemléző blogja

Könyv

A Biblia és a Szekuritáté árnyékában: a diktatúra groteszk tükre

Daniel Bănulescu: Minden idők legjobb regénye

1989-et írunk Romániában, a Nicolae Ceaușescu által vezetett dicsőséges korszak csúcsán vagyunk, amikor is a káosz és a félelem a mindennapok természetes tartozéka. Ebben, a kívülről nagyon is idillinek tűnő országban mégis valaki a diktátor meggyilkolására készül, és nem nyugszik, míg vágya és igazságérzete testet nem ölt. A történet középpontjában egy fiatal, ügyes kezű tolvaj, Lakatfű áll, aki saját mesterségét már-már művészi önérzettel űzi. A valóság, a mendemonda és a groteszk látomás folyamatosan összemosódik, miközben a szereplők – egyszerű emberek, kémek, titkosszolgák, bűnözők, szerzetesek és árnyalakok – ugyanabban a zárt, nyomasztó és nyugtalan térben mozognak, ahol a túlélés és az erkölcs egymást kizárni látszanak. Bănulescu regénye, akár egy önmagában torzan lüktető kép mutatja be a rendszer bukásának küszöbén lévő időszakot, amikor minden egyszerre nevetséges, tragikus és végzetesen emberi.

Tovább »
Könyv

„néha egy esős időszak, vagy egy esős város szükséges”

Leiner Laura: Londonsztori

Eső és napfény, szerelem és szakítás, sírás és nevetés, tehát egy nagy érzelmi hullámvasút. Ezek a szavak jellemezhetnék legjobban Leiner Laura könyvét, a Londonsztorit. Aliz története egy újabb letehetetlen könyv a szerző munkái között, melyben váratlan fordulatot, humort, de komoly témákat és általánosabb tanulságokat egyaránt találhatnak az olvasók.

            A kötet már fülszövegében ígér meglepetéseket, hirtelen jött csalódást és szerelmet, érzelmeket, véletlen, vagy legalábbis annak tűnő eseményeket, ismeretlen várost és az újrakezdés lehetőségét, amelyekhez a történet hűen tartja magát. A borítón megjelenik minden olyan elem, amelynek a mű során jelentősége lesz, így biztatva az olvasót, hogy derítse ki ő maga, miért is olyan fontos a Tower Bridge, a szempillaspirál, a Sonnet, Notting Hill vagy a Converse.

Tovább »
Könyv

A magányosság mutatványai

Kustos Júlia: Tehetetlen bálványok

„Ideje lenne már kicsit meghatódni” ‒ olvashatjuk Kustos Júlia zárszavait a Tehetetlen bálványok című kötetben, és e szavak utalhatnak az érzelmek megélésére való vágyra, valamint arra is, hogy már igazán illene gyengédséget és rokonszenvet gyakorolni valami iránt. Bármelyik olvasatot részesítjük előnyben, kétségtelen, hogy egy olyan, önmagunktól eltávolodott állapotból indulunk, amelyben már eluralkodott rajtunk a közöny. Hogy az érzelmi kiüresedettség mindennél veszélyesebb állapotából kilábaljunk, valahogy vissza kellene találnunk önmagunkhoz. De mi történik akkor, ha megfogadjuk anyánk tanácsát, behajtjuk magunk mögött az erkélyajtót, kipróbáljuk, milyen az izgalmaktól távol, és megtapasztaljuk a csönd árát? Hogyan kezdjük el feltekerni a magunkhoz visszavezető fonalat, és mely csomópontok kibontásánál jutunk el a meghatottság felszabadító érzéséig? Kustos Júlia verseskötete, a Tehetetlen bálványok megmutatja, hogy önmagunk társaságában lenni egyszerre a legfélelmetesebb és legszórakoztatóbb időtöltés. Rámutat arra is, hogyan válunk gyakran akaratlanul is mások bálványaivá, és mennyire tudunk szenvedni ennek súlya alatt, hogyan hat ránk a magány, és milyen következményei vannak a konstans egyedüllétnek.

Tovább »
Könyv

Újraértékeljük? Egy irodalmi változás foly(tat)ása

Lövétei Lázár László: Újabb Alkalmi

Az alkalmi versek státusza már évszázadok óta vita tárgya. Van-e helye az alkalmi verseknek, és miként határozza meg ezeket a kritikusok vagy az olvasóközösség hozzáállása? Lövétei Lázár László legújabb verseskötete friss szempontokat hoz a párbeszédbe, és az alkalmi versek minőségének újragondolására késztet. Miként vonatkoztathatunk el egy esemény kontextusától, vagy éppen miként ad az plusz értelmezési lehetőségeket egy szövegnek?

Tovább »
Könyv

Az alvég fura lakói

Vass Norbert: Kappanfölde

Kis, elhagyatott szellemjárta falucska, alvég, labdaszedő Szent Antal, böjti boszorkány, ellopott szívek, garabonciások és pasztörizált tej. Vass Norbert második prózakötete izgalmasan keveri mindezen elemeket sok másikkal. Az eredmény? A Kappanfölde. Egy elsőre meghökkentő, de magával ragadó novellafüzér, amely arra készteti az olvasót, hogy ha kell, kétszer is olvassa el a művet, és különböző szempontok alapján értelmezze, hogy a végére kirajzolódjon előtte egy kép ezeknek a furcsán összeválogatott szereplőknek a kicsit sem mindennapi hétköznapjairól.

Tovább »
Könyv

Bárkié lehetne, de inkább az enyém


Mátyus Melinda: Inkább az enyém


Mátyus Melinda református lelkész, író. 2020-ban, még első kötetének megjelenése előtt kapott Látó-nívódíjat. Jozefina Komporaly műfordító megszerette a szövegeit, lefordított néhányat közülük, és az Életeméséletem című elbeszélés fordításával pályázatot nyert New Yorkban. Az elbeszélésből kétnyelvű kötet lett, mely 2023-ban jelent meg az Ugly Duckling Presse kiadónál. Az Inkább az enyém a szerző magyar nyelvű debütkötete.
A kötet hat elbeszélésből áll, történetei helyenként egymásba simulnak, több szövegben feltűnő szereplők és motívumok révén összefüggő szerkezetet alkotnak. Egy hatéves kislány hányattatásait felidéző fiatal lány emlékeivel indul az első szöveg, az utolsó egy érett nő világvége előtti pillanataival fejeződik be.

Tovább »
Esemény, Folyóirat

Jobb dioptriával közelebb hajolni

Beszámoló az áprilisi tematikus Korunk-lapszám bemutatójáról

 

Április 18-án, a kolozsvári Koffer könyves kávézóban került sor a Korunk legfrissebb, Rovarológia címet viselő számának bemutatójára. Az esemény házigazdája Balázs Imre József szerkesztő volt, aki kérdéseivel irányította a családias és oldott hangulatban zajló beszélgetést a lapszámban az entomológusi, természettudományos vonalat képviselő Markó Bálint, Keresztes Lujza, László Zoltán biológusok, illetve Berszán István, Serestély Zalán és Kovács Újszászy Péter, a tudományterületek interface-e iránt fogékony irodalomkutatók között, végig a kapcsolódási pontokat keresve, hangsúlyozva. Tovább »

Könyv

,,Darabokban vagy hiányában” megmutatkozó halál

Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló

 

Nyerges Gábor Ádám 2022-es verseskötete a Nincs itt semmi látnivaló címet viseli, és (nem mellékesen) a zárójeles címmellék szerint három év verstermését foglalja magába, beleértve a járványidőszak első évét is. A kötetet egy már költőként és prózaíróként is ismert szerző jegyzi, akitől már szárnyait bontogató fiatal poétaként sem állt messze az ambiciózus, kissé ironikus irodalmi játékok kezdeményezése, a saját, illetve a teljes magyar líra, irodalmi mező határainak feszegetése, a kísérletezés. (Elsősorban a Margócsy István által megjelentetett, Petrence Sándor álnéven publikált ,,nípies”(kedő) versei a korai bizonyítékok erre vonatkozóan.) Úgy vallja, ha a magyar líra jelenlegi állapotáról kérdezik, hogy bár már a klasszikus ókorban mindent versbe öntöttek, amire csak gondolni lehet, még mindig van mit mondani, van tétje és tartalma a verses szövegeknek, az eredetiség, ha csak egyetlen szókapcsolatban is sejlik fel, mindig utat tör magának. Tovább »

Könyv

Berlini kék füvek

Szőcs Petra: A gonosz falu legszebb lakói

 

Szőcs Petra kötete, A gonosz falu legszebb lakói nem hétköznapi perspektívából tárgyalja az idegenség, elidegenedés, az emberi kapcsolatok és mindennapok kérdését. A filmrendezőként is tevékenykedő szerző meghökkentő, szürreális képek által teremti meg a műveire jellemző újszerű atmoszférát, az erős vizualitású versek váltakozása, az emlékezetes szereplők felvonultatása pedig forgatókönyvszerűvé teszik a kötet egészét. A valóság és az álmok mágikus világának elemei keverednek szövegeiben, számos helyen össze is mosódva egymással: két orrú és ötszemű nagybácsik, szellemek, tarkókon lévő férfiarcok. Egymástól rettegő, maszkos emberek is megjelennek, plexipajzsos orvosok tűnnek fel, a Sion hegyének elvesztése mellett: mindez mára a valóság részét képezi, nem feltétlenül a képzelet világához tartozik. Tovább »