Bálint Tamás: Visszaút a fekete folyón (Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 2011.)

Szín: zakókék
Szó / szókapcsolat: kiútkeresés
Ennivaló: tonhalas szendvics citromkarikával, vállalati büfében
Színész/film: Michael Douglas, Összeomlás
Zene: Omega: A könyvelő álma

10 mondat
1. Létrejön a kötetben egy erős „vállalati” metaforarendszer, amelyik mindenre rávetül: a napok szürkék, kiszámíthatóak, egyformák abból az élethelyzetből nézve, ahonnan a versek megszólalnak.
2. A szabályozottság, a csapatmunka, a mennyiségi viszonyítás erőterében mutatkozik meg az irodalom is, de egyre inkább a szerelem vagy az erkölcsi kérdések is.
3. Olyan jellegzetes áttételek idézhetők ebben az összefüggésben, mint: „nehogy a számlát benyújtsák”; „mi marad majd végösszegül”; „az acél lett az úr kívül-belül”; „szolgálhatjuk tovább a gyárat”; „Hogy magam mellett tudjalak, mibe kerül és mennyit ér meg”; „inkább eladtam magam megint”; „ami kimaradni tűnt, Berta kamatostul megadta azt”; „A lap alján a csattanó, apró betűs, kiolvasni alig bírom”.
4. Két ciklusból áll a könyv: az első mintegy rögzíti a helyzetet – a hivatalnokét –, a második pedig a kilépés lehetőségeit vizsgálja tüzetesebben, térben, időben, Felcsapni akárki másnak cikluscímmel.
5. A második ciklusban felerősödik a túlpart-képzet, a kijutás lehetősége az egyhangúságból, egyneműségből, de veszély is kapcsolódik hozzá, a sötét oldalra kellene átérni – mintha a Styx vizéről lenne szó, amelyen muszáj átkelni a siker érdekében.
6. Összességében tehát a versek viszonya az adott élethelyzethez a rezignáció és a hűvös reflexió általi felülemelkedés közt ingadozik.
7. Ez egészül ki az Esti mosdás című versben egy harmadik lehetséges viszonyulásmóddal, a perverz élvezetével: „Rutinból sikálom véresre bőröm, / (…) megesik az is, hogy egyszerre van / megkötve és széttárva két kezem, / de beismerem, néha élvezem”.
8. Közeli támpontok a kötet metaforarendszeréhez, problémafelvetéséhez Orbán János Dénes Hivatalnok-líra, illetve Ármos Lóránd Apám a Holdig című kötetei – Bálint Tamás viszont nem követi ezeket a szerzőket a hangsúlyosan parodisztikus megközelítés, illetve a testi megéltség/felszabadítási kísérlet irányában.
9. A zsoldos, a rabszolga, az irodai munkás, a szerelmes, a bérgyilkos, az író nagyon hasonló terekben mozognak a kötet mindent következetesen végigfuttató perspektívája felől.
10. Az egész mögött ugyanakkor ott érezzük nemcsak a kiút vágyát, hanem a reményét is – ezért sem mondható, hogy Bálint Tamás depresszióba hajló kötetet írt volna a jó visszhangú első könyv, A pap leánya, birtokostul (2007) után; ezúttal ráadásul a könyv hangnem és problémafelvetés szempontjából is egységesebb.

Balázs Imre József