Költészet és oxigénpalack
Beszélgetés Fehér Imolával
„A költő egy lélekbúvár, s amikor verset olvasunk, olyan, mintha kölcsönadná az oxigénpalackját.” – Fehér Imola
Fehér Imola egy évig volt az angoltanárom, és hamar rátaláltunk a közös pontunkra, az írásra. Ő volt, aki először biztatott publikálásra, és akinek köszönhetően bátorságot kaptam ahhoz, hogy hallassam a hangom. Szívén viseli az irodalom sorsát az iskolában, de városunkban is, Szatmáron. Mindig nyomon követtem sikereit, és nagyon vártam már, hogy megejtsük ezt a beszélgetést, hiszen első kötetének megjelenése okán ülhettünk le egy „irodalmi kávéra”. Az említett verseskötet idén januárban látott napvilágot az Ábel Kiadó gondozásában. Ennek részleteiről, íróvá válásáról és szokásairól kérdeztem.