A három név a párizsi Revue des Deux Mondes májusi számában kerül együtt kiemelt helyre. Magrisszal és Nádassal hosszabb interjúk olvashatók, Bataille-nak pedig tanulmányokból, esszékből, interjúkból összeállított tematikus tömböt szentel a lapszám.
Még állványok között, és feliratozatlan képek között, de beóvakodunk a Műcsarnok hátsó termébe. Leskelődni talán még nem illenék, a Bizottság-kiállítás („Sírba visztek” – a Bizottság a Műcsarnokba megy) hivatalos megnyitójának időpontja szeptember 3, de azért feltűnik néhány dolog: egy bakelitlemezborító-építmény a nyolcvanas évek fílingjét idézi (máris nosztalgikus leszek a V’Moto Rock, a régi Edda és a többiek borítóitól), a falakon pedig a még feliratozatlan képek alsó sarkában fel-feltűnik néhány ismerős szignó az El Kazovszkijétól az Erdély Miklóséig és persze a Bizottság-tagokéig.
Szécsi Noémi regénye tematikájában hiánypótló, az 1849 utáni emigráció társadalmi freskójának ígérkező mű, melyből sajnálatos módon csak kis részletét sikerül rekonstruálnia a terjedelemre viszont vaskos kötetben. Tematikáját frappánsan így lehetne összefoglalni: regény a Kossuth-emigráció mindennapjairól, az emigránsok egy körének magán- és társas életéről, beilleszkedési nehézségeikről, rivalizálásaikról és az osztrák besúgóhálózat szerveződéséről. Ilyen kulcsszavakkal akár mikrotörténeti monográfia is lehetne.
