Leiner Laura: Londonsztori

Eső és napfény, szerelem és szakítás, sírás és nevetés, tehát egy nagy érzelmi hullámvasút. Ezek a szavak jellemezhetnék legjobban Leiner Laura könyvét, a Londonsztorit. Aliz története egy újabb letehetetlen könyv a szerző munkái között, melyben váratlan fordulatot, humort, de komoly témákat és általánosabb tanulságokat egyaránt találhatnak az olvasók.

            A kötet már fülszövegében ígér meglepetéseket, hirtelen jött csalódást és szerelmet, érzelmeket, véletlen, vagy legalábbis annak tűnő eseményeket, ismeretlen várost és az újrakezdés lehetőségét, amelyekhez a történet hűen tartja magát. A borítón megjelenik minden olyan elem, amelynek a mű során jelentősége lesz, így biztatva az olvasót, hogy derítse ki ő maga, miért is olyan fontos a Tower Bridge, a szempillaspirál, a Sonnet, Notting Hill vagy a Converse.

            A történet főszereplője egy fiatal lány, Aliz, aki úgy gondolja, tökéletes az élete. Sikeres a munkájában, hisz egy népszerű televíziós műsor sminkese, szereti a szakmáját, jól kijön a munkatársaival, a főnöke egyben jó barátja is, ráadásul egy stabil és kiegyensúlyozott kapcsolatban él. Minden tökéletesnek tűnik, egész addig, amíg ki nem derül, hogy a barátja, Barna, egyáltalán nem érzi ezt a kapcsolatot olyan stabilnak, mint Aliz, és a lány által várt lánykérés helyett szakít vele. Aliz a csalódás elől a nővéréhez menekül Londonba, szembenézve a repüléstől való félelmével. A repülő viharba keveredik az úton, ami egyáltalán nem segít Aliz félelmén, a mellette ülő angol fiúval, Gavinnel való beszélgetés azonban annál inkább. A megérkezés után, úgy tűnik, elválnak útjaik. Amikor Aliz megérkezik Londonba, kiderül számára, hogy a nővérének, Livinek Mexikóban kellene épp nyaralnia a barátjával és annak családjával, de végül csak egyikük tudott elmenni, mert nem volt ki felügyeljen a kutyájukra. Aliz megérkezésével azonban változik a helyzet, Livi el tud menni Mexikóba, Aliz pedig hirtelen egyedül találja magát London teljesen egyformának tűnő házai között. Aliz egyedül kezdi el sorra megnézni London nevezetességeit, míg össze nem fut Gavinnel, aki, részben az angol előzékenység és udvariasság miatt, felajánlja, hogy vele tart. Az olvasó bejárhatja Alizzal Londont, betekintést nyerhet a brit kultúra felszíni rétegei mögé, és megismerheti Gavin barátait is. A regény elolvasása után még az olvasóban is felébredhet a kedv, hogy meglátogassa London híresebb helyeit, amelyekből néhányat a regény már összegyűjtve kínál. A történetben fontos szerepet játszik a humor, amely különböző formákban jelenik meg, például Aliz és Livi szarkazmusában, abban, ahogy Gavin kivágja magát, ha kellemetlen helyzetekbe kerül, vagy a vicces és meglepő szituációkban, amelyek a városnézés közben adódnak.

            A történet szereplői sokfélék, összetettek. A főszereplő, Aliz, egy szerethető, belevaló és önálló figura, akinek az érzéseit teljesen átélheti az olvasó. A testvérével való kapcsolata példaértékű a regényben: ahogyan Aliz számára nem kérdés, hogy akár bejelentés nélkül is megjelenhet a nővére lakásán, mert akármikor számíthat rá; ahogy önzetlen módon segítenek egymásnak, és ahogy annyira figyelnek egymásra, hogy csak gesztusokból, mimikából megértik, mit akar mondani a másik. A férfi szereplők közül Barna a legmegosztóbb, az olvasó hol utálja, hol sajnálja; a szakításában, bár Aliz szemszögéből nyilvánvalóan a lánynak van igaza, az olvasóban felmerülhet a gondolat, hogy Barnának is meggyőzőek lehetnek az érvei. A férfi főszereplő, Gavin, azonnal belopja magát az olvasó szívébe. Beleillik Leiner Laura jól ismert fiúszereplőinek sorába, hisz ugyanolyan aranyos, gondoskodó, figyelmes, vicces fiú, mint a korábbi regények karakterei, de kicsit talán ki is lóg onnan, ő ugyanis sokkal visszafogottabb és nyitottabb az eddigi művekből ismert fiúkhoz képest.

            A regény, bár a felszínen egy szerelmes regénynek tűnik csupán, mélyebb témákat is boncolgat, amelyekről érdemes a fiataloknak hallani és gondolkodni. Az egyik ilyen téma a szakma negatív oldala. A regény, Aliz életén keresztül, bemutatja, hogy a tévéműsorokkal és kifutóval kapcsolatos munkáknak nem csak az az oldala létezik, amit a közösségi média, az eseményeken megjelenő csillogó és vidám színészek, műsorvezetők, producerek mutatnak, hanem, mint az összes szakmának, ennek is vannak árnyoldalai. Aliz életében ilyen hátulütő a sok túlóra, ami miatt kevés időt tud szánni a szeretteire, ami pedig a Barnával való kapcsolatának a végéhez vezet. A regény nem mondja, hogy ezek a szakmák rosszak lennének, hisz Aliz többször is, egyértelműen kijelenti, hogy szereti a munkáját, egyszerűen csak valóságosabb megvilágításba helyezi azokat.

            Egy másik komoly téma a mélypontok jelenléte az életben. Sokan egyetérthetünk abban, hogy a közösségi média nem mutatja meg a teljes valóságot az életről, hisz a sok boldog és színes poszt között úgy tűnhet az embereknek, hogy ilyen kellene legyen mindenkinek az élete, csupa móka és kacagás, miközben mindannyian jól tudjuk, hogy az élet útja nem csak hegyen, de völgyben is vezet néha. Az, hogy a regényben megjelenik Aliz mélypontja, azt mutatja, hogy ezek az élet természetes részei, nem szégyen, ha vannak szomorúbb időszakaink, ha olykor nem tudjuk, hogyan tovább, vagy ha néha újra kell gondolnunk az életünket, sőt a regény ráerősít arra, hogy néha egy esős időszak vagy egy esős város szükséges ahhoz, hogy átgondoljuk, milyen úton is haladjunk tovább.

            Az egyik legfontosabb fókusza és végigvonultatott témája a regénynek a nyelvi és kulturális különbség, valamint az ehhez való hozzáállás. Aliz, valamint Gavin és a barátai végig kiemelik és rácsodálkoznak a magyar és angol nyelv és kultúra közötti különbségekre, például, hogy a magyar nyelv hogyan jelöl egyes hangokat az angollal szemben, vagy hogy milyen kulturális megkötöttségei vannak egy bárban való rendelésnek. A szereplők végig jól kezelik a különbségeket, nyitottak a másik kultúrára, Aliz elnézést kér, mikor a pubkultúra szabályait megszegve rendel, Gavin pedig igyekszik megtanulni, hogy Aliz hogyan írja magyarul a családnevét. A szereplők sztereotípiákkal dolgoznak, mint bárki a világon, de hajlandóak a megismerés folyamatában felülvizsgálni ezeket az előfeltételezéseket és lebontani őket, ha úgy adódik. A kulturális különbségekhez való hozzáállás nagyon fontos és aktuális téma, a regény pedig a nyitott magatartást mutatja meg olvasóinak.

            A Londonsztori Leiner Laura eddig megjelent több könyvéhez, például a Szent Johanna Gimihez vagy a Bexi sorozathoz több ponton is kapcsolódik. Ilyen érintkezési pont lehet az egyes szám első személyű elbeszélő, a szerelem jelenléte, valamint a zene. A regényre leginkább illő műfaji besorolás a young adult, amely a elsősorban olyan alkotásokat foglal magába, ami a 12-18 év közötti fiatalokat szólítja meg. Kimutatható azonban, hogy a 18-29 éves korosztályt is képes megszólítani ez a műfaj, hisz a young adult által boncolgatott témák, mint az identitás, a saját hely megtalálása a világban, valójában nem szűnnek meg 18 éves kor után sem. (Lásd pl: Torbó Annamária: Kívülállók, varázslók, disztópiák, 240.) A young adult művek tipikusan egy fiatal perspektívájából mutatják be a felnőtt világ bonyolultságát, gyakran megjelenő témáik az emberi kapcsolatok és az ezekben fellépő konfliktusok, a különböző függőségek, zaklatások, a társadalmi diverzitás. Gyakran ösztönzik az olvasóikat arra, hogy merjenek túllépni a határaikon. Leiner Laura könyve beleillik ebbe a kategóriába, hisz főszereplője egy olyan fiatal lány, aki elsősorban kapcsolati nehézségekkel néz szembe, a szakítás után keresi az identitását és a határait. Aliz már nem iskolás, így a regény a young adult határán mozog, és a romkom műfajával érintkezik. A Londonsztori a kategórián belül a realista vonalat erősíti, hisz a történet nem egy fikciós univerzumban játszódik, hanem Londonban, a város esős valóságában. 

            Leiner Laura legújabb könyve tehát elsősorban fiatalokat szólít meg, azonban nem csak a fiataloknak, de a felnőtteknek is érdemes lehet elolvasni a könyvet, két okból. Az első ilyen ok, hogy a műfajnak megfelelően a kikapcsolódást kereső felnőtt olvasók számára is releváns lehet. A második, nyomósabb indok pedig, hogy a regény számos olyan témát boncolgat, a testvérek közötti kapcsolattól egészen a kulturális különbségekig, amelyekről érdemes lehet a fiatalokkal beszélgetni, ehhez pedig a regény remek kiindulási pontot biztosít.

            (Laulin, Budapest, 2025.)

Moravszki Orsolya