REFLEX

Lapok, könyvek, filmek, reflexiók – a Korunk szemléző blogja

Folyóirat, Könyv, Reflexió

Miért nem kritikus a booktuber, és miért olyan mégis?

A Booktube és a videók soha nem lesznek olyanok, mint az írott kritikák. Ezek a videók nem azért készülnek, hogy egy-egy művet egy-egy stílusirány vagy motívum felől, vagy valami irodalomtörténeti rétegből végigelemezzük, mert bár lehetne ilyet is csinálni, alapvetően a Booktube nem ezt képviseli, nem ezért jött létre. […] Én is jól tudom, hogy akik ilyen mélységekben elemeznek, azok általában szakemberek, tehát irodalomkritikusok, professzorok, akadémikusok, […] vagy a már olvasottabb, érettebb közönség az, aki produkálja ezeket a cikkeket. De ez egy teljesen más műfaj. Amit mi csinálunk, az nem ennek a műfajnak a videós szférába való áthelyezése, és valószínűleg ez az, amit nagyon sokan félreértenek. […] Itt nem csak azért van egy más műfaj a levegőben, mert ez egy más platform, más közönség, más az, ami létrehozza; teljesen más miatt nézek én is Booktube-ot, mint aki mondjuk hiányolja a kritikusságot a videókból, vagy a profizmust, és sorolhatnám tovább. […] Ez nem is a könyvekről szól, nekem a Booktube sokkal inkább szól az olvasásról. […] Olyan témák jönnek elő ezekben a videókban, ami közös bennünk mint olvasókban. […] Ami új, az a közösségi élménye az olvasásnak. Mert alapvetően az olvasás privát és egyszemélyes cselekvés […] Persze a 21. század előtt is voltak olvasási közösségek, az olvasási élményeknek a megosztása, eddig is voltak olyan közösségi terek, ahol amit én csinálok a Youtube-on, az megvolt. […] Ez igazából egy újfajta közösségi tér, aminek én egy alappillére vagyok, mint booktuber. […] Van egy ember, aki olvas, ugyanúgy, mint te, és követed az ő stílusát.[1] Tovább »

Könyv

A világ kezdete

William Camus: Tűzmadarak. Indián mítoszok. Ford. Réz Mihály. Tericum Kiadó, Budapest, 2007.

 

Mintha más világba csöppennénk európaiként, amikor kezünkbe kerül az indián mítoszok és legendák színes kötete. Az „indiánnak” nevelt, irokéz származású szerző William Camus, akinek mindezt összegyűjteni tíz esztendőbe telt, ugyanis a szerző a különböző törzsek legöregebbjeitől gyűjtötte be az izgalmas, olykor megdöbbentő, máskor igazságos történeteket, hogy csipetnyi belátást nyerhessünk az indiánok gondolkodásába és életkörülményeibe. A kor, amiről a történetek tudósítanak, még ölelkezik a szellemekkel, a tűzmadarakkal, a víz alatti szörnyekkel és más gonosz erővel rendelkező lényekkel. A szereplőkkel egyenértékű állatokkal való kommunikáció is nagy hangsúlyt kap, a szereplők maguk gyakran képesek állatokká változni. Tovább »

Könyv

Ikerkötetek

Nem is gondolnánk… Mindjárt… De mégis!

Fellinger Károly: Mindjárt gondoltam, Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2018.

 

Fellinger Károly Mindjárt gondoltam című kötete gyermekverseket tartalmaz, de nem csak, én úgy fogalmaznék, hogy ezek többfelhasználós, többször felhasználható versek, méghozzá igen felhasználóbarátak. Bonyolult dolgokról ír egyszerűen és egyszerű dolgokról bonyolultan, ahogy a gyerekek gondolkodnak az őket körülvevő világról. Tovább »

Könyv

A kölcsönös befogadás imperatívusza

„nincsen jobb vagy bal oldaluk, szívük lokalizálhatatlan”

Serestély Zalán prózavilága nem konstruál identitásokat, nincsenek benne tökéletesre fejlesztett, lezárt szerepek, karakterek, melyekbe csak kényelmesen belehelyezkedik az olvasó. Nem rekeszt ki a történésekből, hanem hirtelen beleránt egy olyan világba, ahol az élethez szükségszerűen hozzátartozik a szenvedés, a fájdalom, a bűn és a halál. Tovább »

Könyv

Gyorstalpaló tárlat Erdélyről 36 költeményben

Az Erdélyi arcok kötet borítója, ha figyelmes a szemlélő, észreveheti: egy domborzati térkép, melyen megannyi ponttal és vonallal jelölt ember-, település- és nemzetsors olvad eggyé. A kötetben keveredik kétféle alkotó művészet, az olvashatóvá meg láthatóvá tevés művészete. Ahogy a befogadó olvassa a kronologikusan felsorakoztatott verseket, egy gyorstalpaló tárlat kellős közepén találja magát. A versek mellett különböző illusztrációkat, portrékat, tájképeket és térképrészleteket is felvonultat a kötet. Gömöri György erre a tárlatra hívja meg az olvasót, hogy együtt, egy kollektívvé váló tudatként tekintsék át Erdély történelmét és arcait. Tovább »

Esemény, Könyv

Egy életmű megírt és megíratlan részei

Szabó Borbála író volt a Láthatatlan Kollégium vendége 2018. december 14-én, a kolozsvári K+ Közösségi Térben, a jó hangulatú nyílt beszélgetésbe a szerző férje, Nényei Pál tanár is bekapcsolódott, aki maga is több kötet szerzője. Az est közzéppontjában Szabó Borbála Nincsenapám, seanyám című regénye állt, amely az író életrajzának is tekinthető. Tovább »

Esemény, Könyv

Kultivált düh a nonhumánért

Serestély Zalán One Way Ticket – Jegyzetek a nonhumánhoz című könyvének bemutatójára került sor Kolozsváron, a Tranzit Házban 2018. december 11-én este, ahol Bíró Noémi, Gegő Virág, Szigeti Attila és a szerző maga, Serestély Zalán beszélgetett néhány, könyvvel kapcsolatosan felmerülő tézisről. A bemutatót Balázs Imre József vezette fel, aki a könyv szerkesztője és a Komp-Press Kiadó, azaz a Korunk képviselője is. Szerinte nagyon erős szál fűzi Serestély Zalán új könyvét két korábbi, 2017-es könyvéhez, vagyis az Életmű és környezete című Borges-értelmezéshez és Az állomás 3 kutyáihoz. Tovább »

Könyv

„A forma rutinból fáj”

Milyen formáink és mintáink vannak egy tragikus betegséggel való szembesülésre? Tudunk arról beszélni, van rá nyelvünk, hogy mit is jelent az, hogy az ember saját testében egy olyan szintű radikális idegenség alakul ki, ami lényegében el is fogyasztja a testet? És aki közvetlen közelről érintkezik a haldoklással, mellette éli mindennapjait, és életben marad, az hogyan dolgozza fel, hogy neki szabad élnie, de a mellette levőnek már nem? Tovább »

Könyv

Magányos idegsejtek

Minek az órája a hajnali négy? Vajon mit tartogat egy megtépázott sorsú élet és elme számára ez a misztikus időpont saját magányos némaságában? A spiritualitás, a lélek és démonok kegyetlen, dühvel és rémülettel teli harcának színtere és ideje, vagy a magára hagyott emberi psziché önvádas mazochizmusának lappangó helye, a fel nem oldódó és folyamatosan visszatérő családi tragédiák emlékének és az önmarcangolásnak a demilitarizált övezete? Tovább »