Mărcuțiu-Rácz Dóra: már minden nő hazament

A kötet egy jellegzetesen szabad, elvárások nélküli mikrokörnyezetbe helyezi olvasóját. A versbeszéd javarészt egyes szám első személyű, de egyes szám második személyű versek is érzékelhetően a költőről és annak belső vívódásairól tanúskodnak, és ezáltal a kötet összes szövege lélekközelivé válik. Bizonyos esetekben a versek egyfajta idézőjeles naplóbejegyzéssekké idomulnak, amelyek nem csak a költő emócióit közvetítik, hanem egy egész női társadalomét. A versek mellőzik a formális jelleget, és éppen emiatt a legkényesebb témákat is képesek pontosan megragadni.

A művekben különböző nőalakok kutatják a kiutat a társadalom és konkrét helyzetek útvesztőiből. Történetesen a legélénkebben az elnyomott nő képe körvonalazódik. Ez nem feltétlenül a feminizmusról szól, inkább a nőről szól, mint egyénről, akit néhány fürkésző tekintet legtöbbször csak testnek lát. A nőről, aki hosszas évszázadok után is érzi csuklóján az elnyomás bilincsének hegeit. Ezenfelül a kötet hangot ad a szorongó nőnek, a rebellis nőnek, az élet viharában megtört nőnek, sőt még annak a nőnek is, aki teljesen elvesztette önmagát. Rendkívüli érzés ezekkel a nőalakokkal szembesülni, felismerni őket, meghallani hangjukat. Mindegyik vers a maga módján egy-egy kisebb egész, amit végül a kötet utolsó oldalán található már minden nő hazament című vers valamiképpen összegez. Ez a vers a kötet leghosszabb verse, terjedelemében, valamint gondolati és érzelmi hatókörében is. A kötet jellegzetesen minimalista. Csak éppen annyit láttat a nő alakjából, amennyi szükségszerű. Ez a letisztultság végighalad az egész könyvön, az egyetlen díszitőelem a sorok közt meglapuló érzelemtöltet.

Tegyünk kitérőt a kötet első verséhez, amelynek címe: amikor el akartam adni. Már a címből is érzékelhető egyfajta minimalizmus, amit erősít, hogy még a személynevek sem szerepelnek nagy kezdőbetűvel. Ebből a formai megoldásból azt lehet leszűrni, hogy semmi és senki sem felsőbbrendű a másikhoz képest, tehát „bogdi az olx-ről” pont ugyanannyira szerves eleme az alkotásnak, mint egy nő legsötétebb titka és félelme. A kötet második versének címe: jutalomfalat. Az első versszak máris egy helyzet közepébe visz: „utaztál már úgy taxiban, / hogy korábban szálltál ki / a megadott címnél, / csak azért, mert nem merted / kivárni az út végét.” Ez a szakasz egy néma gyerek hangja, amely végre felszínre bukkanhat a versben. Egy erőteljes, gyakran felbukkanó női félelem, amelynek ritkán adnak hangot, mert nem tudják, melyik lenne az ideális hangszín hozzá. A költő képes volt közvetlen módon beszélni a nyilvánosságban ezekről a tapasztalatokról, viszonylag köznapi és nagyon reflektált módon.

A koronavírus megjelenésével együtt felszínre törekvő nehézségeket ugyancsak életszerűen ragadja meg a szerző. A problémák a lelki világon és zavaros érzelmeken szűrődnek át. Szignifikánsan urbanizált világ ez, a taxi, az internet, a járda, a „blokkok” belehelyezik az olvasót a városba, a modernbe, a jelenbe. Ez a környezet kerül párhuzamba az alkotásban körülírt lélekhelyzetekkel. Ez a kötet nem „női líra”, hanem mindenkié. Illetőleg azé, aki nem fél a sötétségtől, önmagától vagy éppenséggel attól, hogy a versek olvasása közben megszólal benne egy eddig ismeretlen hang, és azonosul a megszólaltatott lélekdallamok visszhangjával. Stílusát tekintve néhol bohém, máshol komoly, precíz, de nem veti meg az iróniát sem.

A szerző a következőképpen vélekedik saját művéről: „Nem kellemes olvasmány, sokat dolgoztam rajta, hogy ne legyen az.” Tény és való, hogy a kötet nem vidám és könnyed olvasmányélményt nyújt. Lehet -e egyáltalán ezekről a vívódásokról és nehézségekről megfelelő módon beszélni? Létezik-e egyáltalán jó hangnem ezekhez a témákhoz? Úgy gondolom, a költőnek éppen a kellemetlenre való tudatos törekvésben sikerült megformálnia egy hatásos egészet, amely, habár nyers realitásával kissé szúrja a lelket és akár fel is tépi a sebeket, mégis inkább megszabadít a súlyos terhektől. Összegségében magával ragadó, lélekközeli kötet.

(Erdélyi Híradó Kiadó – FISZ, Kolozsvár-Budapest, 2020. Hervay Könyvek 2.)

Deritei Rebeka