REFLEX

Mărcuțiu-Rácz Dóra: már minden nő hazament

A kötet egy jellegzetesen szabad, elvárások nélküli mikrokörnyezetbe helyezi olvasóját. A versbeszéd javarészt egyes szám első személyű, de egyes szám második személyű versek is érzékelhetően a költőről és annak belső vívódásairól tanúskodnak, és ezáltal a kötet összes szövege lélekközelivé válik. Bizonyos esetekben a versek egyfajta idézőjeles naplóbejegyzéssekké idomulnak, amelyek nem csak a költő emócióit közvetítik, hanem egy egész női társadalomét. A versek mellőzik a formális jelleget, és éppen emiatt a legkényesebb témákat is képesek pontosan megragadni. (tovább…)

Milyen formáink és mintáink vannak egy tragikus betegséggel való szembesülésre? Tudunk arról beszélni, van rá nyelvünk, hogy mit is jelent az, hogy az ember saját testében egy olyan szintű radikális idegenség alakul ki, ami lényegében el is fogyasztja a testet? És aki közvetlen közelről érintkezik a haldoklással, mellette éli mindennapjait, és életben marad, az hogyan dolgozza fel, hogy neki szabad élnie, de a mellette levőnek már nem? (tovább…)

Kollár Árpád: Nem Szarajevóban (Fiatal Írók Szövetsége, Bp., 2010.)

Szín: terepszín

Szó / szókapcsolat: csigolya

Ennivaló: nyers hús

Film: Milos Forman: Hair

Zene: ZZ Top: Blue Jean Blues

10 mondat

1. Kedvenc mondatom a könyvből: „szarajevóból buszok indulnak szarajevóba”.

2. Nem lehet kilépni, kigurulni, kiemlékezni a dolgokból, a testből, látszik mondani a könyv.

(tovább…)