Macska a forró kását

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Se nem kerülgeti, se nem ront neki, mint tisztességes filmnek illene. Úgy hagyja a kognitív disszonanciát. De talán jobb is nem magyarázkodni akkor, ha az ember guruja egyrészt a tibeti buddhizmus kulturális gazdagságába a nyugati világ számára az elsők közt betekintést nyújtó láma, aki legalábbis a kagyü vonalnak a megszállt Tibetből való kimenekítéséért a legtöbbet tett, másrészt alkoholizmusába negyvennyolc évesen belehal.

Egyik legismertebb nyugati tanítványa, Pema Csödrön mondatai foglalják össze legjobban a Csögyam Trungpa életútfilm morális alapproblémáját, hogy tudniillik van itt egy tabutéma, amelyről beszélni is fogunk, nehogy már álszentnek tartsanak, meg álszerényen nem is fogunk beszélni, mert a mester iránti feltétlen tisztelet megkívánja, hogy kikapcsoljuk a nálunk lévő szürkeállományt. Ne ítéljünk, hogy ne ítéltessünk. Ne vessük rá az első követ.

„Az emberek néha azt kérdezik tőlem: hogyan követhettél egy ilyen tanítót, vagy pedig: hogyan tehet ilyesmit egy megvilágosodott személy. Nem tudom. Nem tudom elfogadni a hivatalos magyarázatot, hogy ez szakrális tevékenység lett volna vagy bármi ilyesmi, sem azokat indokokat, amelyek kimagyaráznák. Ugyanakkor nem tudok felhozni olyan indokokat vagy szilárd alapot sem, amelyek kárhoztatnák.”

Ami a piálást és a nőzést mint „szakrális tevékenységeket” illeti, Pema Csödrön a tantrikus hagyománynak arra a vonulatára utal, mely az érzéki élvezetek megélését mint bölcsesség, tudás kifejeződését értelmezi. Hogy ez Trungpa „őrült bölcsességének” (crazy wisdom) megnyilvánulása, sőt közvetett, rejtjeles tanítási forma lett volna. Az esendő emberi mivolt csodálnivalón tudatos felvállalása „vagy bármi ilyesmi”. A titokzatos „őrült bölcsesség” a filmben egyébként is olyan szabad jelölőként, dzsoli dzsókerként funkcionál, ami mindent visz, és elitistán túltesz jón és rosszon. Sötétben minden tehén fekete (még a szürke is).

Ugyanakkor a megítélések (beleértve a morális ítéletalkotást) szilárd alapjával kapcsolatos szkepszis és a dolgok címkék nélküli lenni hagyása is a buddhizmus aspektusának vehető Pema válaszában. Meg nem is. A szkepszisre irányuló szkepszis és a rejtett mélységekkel szembeni gyanúnk igazolásához ugyanis elegendő a buddhizmus öt fogadalmának felületes ismerete, mely fogadalmak közül Csögyam Trungpa kettőt megszegett (a helytelen, kicsapongó nemi magatartástól, valamint a tudatmódosító, nemtörődömséghez vezető anyagok és italok használatától való tartózkodás).

Ami által ismét igazolást nyer, hogy úgy is el lehet rejteni valamit, ha kitesszük az asztal közepére. (Crazy Wisdom: The Life & Times of Chogyam Trungpa Rinpoche. 86 perc, 2011. Rendező: Johanna Demetrakas.)

Rigán Lóránd