Kollár Árpád: Nem Szarajevóban (Fiatal Írók Szövetsége, Bp., 2010.)

 

Szín: terepszín

Szó / szókapcsolat: csigolya

Ennivaló: nyers hús

Film: Milos Forman: Hair

Zene: ZZ Top: Blue Jean Blues

 

10 mondat

1. Kedvenc mondatom a könyvből: „szarajevóból buszok indulnak szarajevóba”.

2. Nem lehet kilépni, kigurulni, kiemlékezni a dolgokból, a testből, látszik mondani a könyv.

3. A szarajevói padokon, egy parkban például huszonéves párok rituáléi zajlanak, a farmernadrágok cipzárjai kemény ostromoknak vannak kitéve, de erényövként állják a meg-megújuló rohamokat. (19.)

4. A könyvben Szarajevó egy életérzés jelölője – a közeli idegenség vonzásköre, a meg nem valósult lehetőségek helye: „szarajevóban magad sem tudod / mi lehetnél s mi lehettél volna”.

5. A szarajevói könyvtár égésében ugyanúgy egybejátszik ember és könyv megsemmisítése („szarajevóban két napig égett / a könyvtár egyfolytában / mesélem itthon két napig / (…) miközben fogalmunk sincs róla / egy átlagos test meddig ég”), mint Lászlóffy Aladárnál, akinek helyszíni tudósításából az alexandriai könyvtár égését figyelhetjük („Kiléptem polcom ajtajába, és a folyosó hangulatából rögtön láttam, hogy valami rendkívüli történt. A bölcsek, költők és tanítómesterek valamennyien álmukból felzavartan állnak a polcok szélén, a folyosók emeletei felett. »Ég a szálloda!« – »Tűz van!« – »Ég a könyvtár!« – kiáltoztak összevissza a rohangálók.”).

6. Kollár Árpád a memória könyvét is írja, de ebbe zavaró elemek, halálok, hamis gesztusok szüremlenek be – az egyik vers beszélője levarrott szemhéjakkal védekezne az emlékek/fényképemlékek ellen, de hiába: „Nem szeretem a fényképet, mert nem hagy / emlékezni és nem enged feledni. / Elfed és kihantol. Mert a levarrott / szemhéjak alá régi, szemcsés képet égetett / retinámra egy derűs novemberi délelőtt.” (31.)

7. Ahogy előrehaladunk a kötetben, egyre inkább a test könyvét olvassuk.

8. Groteszk képek, evés és szerelem egybejátszása, út a szétszedett test belsejébe, talán valamiféle megfejtésre vágyva.

9. A test egy egyszemélyes törzs lakóterületévé minősül az egyik emlékezetes versben, aztán (a másik testeként) azzá a hellyé, ahol az apa (még) nem férhet hozzá megszületendő gyermekéhez, ahol a gyermek közeli idegen, és még láthatatlan.

10. Néhány erős motívum szervezi könyvvé Kollár Árpád munkáját: az emlékezés-probléma, a test-probléma, és a (Szarajevóvá konkretizált) távolság/közelség, ami az egészet kivetíti a térbe, lényegében ugyanúgy, ahogy a könyv szerves részét képező térképek és alaprajzok szabadkai és palicsfürdői helyszínekről.

 

Balázs Imre József