„nincsen jobb vagy bal oldaluk, szívük lokalizálhatatlan”
Serestély Zalán prózavilága nem konstruál identitásokat, nincsenek benne tökéletesre fejlesztett, lezárt szerepek, karakterek, melyekbe csak kényelmesen belehelyezkedik az olvasó. Nem rekeszt ki a történésekből, hanem hirtelen beleránt egy olyan világba, ahol az élethez szükségszerűen hozzátartozik a szenvedés, a fájdalom, a bűn és a halál. (tovább…)
Az Erdélyi arcok kötet borítója, ha figyelmes a szemlélő, észreveheti: egy domborzati térkép, melyen megannyi ponttal és vonallal jelölt ember-, település- és nemzetsors olvad eggyé. A kötetben keveredik kétféle alkotó művészet, az olvashatóvá meg láthatóvá tevés művészete. Ahogy a befogadó olvassa a kronologikusan felsorakoztatott verseket, egy gyorstalpaló tárlat kellős közepén találja magát. A versek mellett különböző illusztrációkat, portrékat, tájképeket és térképrészleteket is felvonultat a kötet. Gömöri György erre a tárlatra hívja meg az olvasót, hogy együtt, egy kollektívvé váló tudatként tekintsék át Erdély történelmét és arcait. (tovább…)