REFLEX

Beszámoló az áprilisi tematikus Korunk-lapszám bemutatójáról

Április 18-án, a kolozsvári Koffer könyves kávézóban került sor a Korunk legfrissebb, Rovarológia címet viselő számának bemutatójára. Az esemény házigazdája Balázs Imre József szerkesztő volt, aki kérdéseivel irányította a családias és oldott hangulatban zajló beszélgetést a lapszámban az entomológusi, természettudományos vonalat képviselő Markó Bálint, Keresztes Lujza, László Zoltán biológusok, illetve Berszán István, Serestély Zalán és Kovács Újszászy Péter, a tudományterületek interface-e iránt fogékony irodalomkutatók között, végig a kapcsolódási pontokat keresve, hangsúlyozva. (tovább…)

A Booktube és a videók soha nem lesznek olyanok, mint az írott kritikák. Ezek a videók nem azért készülnek, hogy egy-egy művet egy-egy stílusirány vagy motívum felől, vagy valami irodalomtörténeti rétegből végigelemezzük, mert bár lehetne ilyet is csinálni, alapvetően a Booktube nem ezt képviseli, nem ezért jött létre. […] Én is jól tudom, hogy akik ilyen mélységekben elemeznek, azok általában szakemberek, tehát irodalomkritikusok, professzorok, akadémikusok, […] vagy a már olvasottabb, érettebb közönség az, aki produkálja ezeket a cikkeket. De ez egy teljesen más műfaj. Amit mi csinálunk, az nem ennek a műfajnak a videós szférába való áthelyezése, és valószínűleg ez az, amit nagyon sokan félreértenek. […] Itt nem csak azért van egy más műfaj a levegőben, mert ez egy más platform, más közönség, más az, ami létrehozza; teljesen más miatt nézek én is Booktube-ot, mint aki mondjuk hiányolja a kritikusságot a videókból, vagy a profizmust, és sorolhatnám tovább. […] Ez nem is a könyvekről szól, nekem a Booktube sokkal inkább szól az olvasásról. […] Olyan témák jönnek elő ezekben a videókban, ami közös bennünk mint olvasókban. […] Ami új, az a közösségi élménye az olvasásnak. Mert alapvetően az olvasás privát és egyszemélyes cselekvés […] Persze a 21. század előtt is voltak olvasási közösségek, az olvasási élményeknek a megosztása, eddig is voltak olyan közösségi terek, ahol amit én csinálok a Youtube-on, az megvolt. […] Ez igazából egy újfajta közösségi tér, aminek én egy alappillére vagyok, mint booktuber. […] Van egy ember, aki olvas, ugyanúgy, mint te, és követed az ő stílusát.[1] (tovább…)

Bertha Zoltán és Cs. Nagy Ibolya Farkas Árpád költészetéről közölnek tanulmányt a Parnasszusban: arról a költőről, aki, mint Görömbei András mondja, még a „didergő elme” korában is gazdag létezésélményhez kapcsolja a remény elvét. A tanulmányírók egybehangzóan a hatvanas években érlelődő, hetvenes évekre kibontakozó kulturális reneszánsz fontos alakítójának látják Farkas líráját. (tovább…)

A Szemkontakt első eseményére, a Kereszténység és emancipáció nevű vitaestre november 15-én került sor – a beszélgetéssorozat a kolozsvári A szem online folyóirat szervezésében zajlik majd. A beszélgetésen Bodó Márta, Borbély András, Darida Veronika, Dávid István, Pásztori-Kupán István, Székely Örs és Szigeti Attila vettek részt. Sokoldalú társaság gyűlt össze filozófia, irodalomtudomány és teológia kereszteződésében. Az érdeklődők sokan voltak, a Tranzit.ro terme teljesen megtelt.

(tovább…)

Kenyérkereseti – de a hiúság lélektani természetével is kapcsolatos – ügy, amiről nem szokás beszélni: a jelenlegi tudományos irodalom egy részét nem az eszmék szabadpiaci kereslete, hanem a közléskényszer működteti „publish or perish”, „közölj vagy kotródj” jeligével. Míg egyes emberek bélyeget gyűjtenek, addig mások a saját szakmai publikációkat, amelyekről túlzás lenne azt állítani, hogy csak egy szűk kört érdekelnek.

(tovább…)

A három név a párizsi Revue des Deux Mondes májusi számában kerül együtt kiemelt helyre. Magrisszal és Nádassal hosszabb interjúk olvashatók, Bataille-nak pedig tanulmányokból, esszékből, interjúkból összeállított tematikus tömböt szentel a lapszám.

(tovább…)

Innen a 900-ikon (túl a 870-iken), a Sajtófókusz elérkezett utolsó számához. (tovább…)

Fred Flintstone, Pinokkió, Mickey Mouse, Popeye, Hófehérke, Csipike, Bălănel és Miaunel egyazon kulturális hetilap címoldalán. De mit fed a borító? (tovább…)

A húszas-harmincas évek magyar sajtójában az író – ha mondjuk Móricz Zsigmondnak hívják – gyakori szereplő. Ha megrándul a lába, abból sajtóhír lesz. Az Est például így vezet fel 1939. május 24-i számában egy íróilag borogatott lábat: „Móricz Zsigmond, a nagy magyar regényíró, leányfalusi birtokán megbetegedett: súlyosabb természetű lábrándulást szenvedett és most ágyban fekszik. Telefonon felhívtuk a leányfalusi kúriát, az író maga vette fel a kagylót és a következőket mondta balesetéről és állapotáról: – Csakugyan beteg vagyok, itt fekszem az ágyban, vizesruhába pakkolva.” A megrándult láb ezúttal egy balul sikerült szénagyűjtés eredménye. (tovább…)

A „börtönirodalom” klasszikusai között olyan szerzők vannak, mint Jack London, aki egy hónapot töltött börtönben 1894-ben. Közel egy évszázaddal később Jack Henry Abbott története keltett feltűnést: több évtizednyi rabságra ítélve emberölésért, egy kiváló könyvet jelentetett meg 1981-ben, In the Belly of the Beast címen, Norman Mailer közreműködésével. Mailer közbenjárására az erre feljogosított hatóságok feltételesen szabadlábra is helyezték Abbottot még a könyv megjelenésének évében. Hat héttel később a friss kötet szerzője egy lokálban leszúrta a tulajdonos vejét. Visszatért a börtönbe, végül 2002-ben öngyilkos lett. (tovább…)