REFLEX

Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló

Nyerges Gábor Ádám 2022-es verseskötete a Nincs itt semmi látnivaló címet viseli, és (nem mellékesen) a zárójeles címmellék szerint három év verstermését foglalja magába, beleértve a járványidőszak első évét is. A kötetet egy már költőként és prózaíróként is ismert szerző jegyzi, akitől már szárnyait bontogató fiatal poétaként sem állt messze az ambiciózus, kissé ironikus irodalmi játékok kezdeményezése, a saját, illetve a teljes magyar líra, irodalmi mező határainak feszegetése, a kísérletezés. (Elsősorban a Margócsy István által megjelentetett, Petrence Sándor álnéven publikált ,,nípies”(kedő) versei a korai bizonyítékok erre vonatkozóan.) Úgy vallja, ha a magyar líra jelenlegi állapotáról kérdezik, hogy bár már a klasszikus ókorban mindent versbe öntöttek, amire csak gondolni lehet, még mindig van mit mondani, van tétje és tartalma a verses szövegeknek, az eredetiség, ha csak egyetlen szókapcsolatban is sejlik fel, mindig utat tör magának. (tovább…)

Szőcs Petra: A gonosz falu legszebb lakói

Szőcs Petra kötete, A gonosz falu legszebb lakói nem hétköznapi perspektívából tárgyalja az idegenség, elidegenedés, az emberi kapcsolatok és mindennapok kérdését. A filmrendezőként is tevékenykedő szerző meghökkentő, szürreális képek által teremti meg a műveire jellemző újszerű atmoszférát, az erős vizualitású versek váltakozása, az emlékezetes szereplők felvonultatása pedig forgatókönyvszerűvé teszik a kötet egészét. A valóság és az álmok mágikus világának elemei keverednek szövegeiben, számos helyen össze is mosódva egymással: két orrú és ötszemű nagybácsik, szellemek, tarkókon lévő férfiarcok. Egymástól rettegő, maszkos emberek is megjelennek, plexipajzsos orvosok tűnnek fel, a Sion hegyének elvesztése mellett: mindez mára a valóság részét képezi, nem feltétlenül a képzelet világához tartozik. (tovább…)

Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni

Simon Márton 2021-ben megjelent negyedik verskötete érzésekkel teli, otthonosságot sugalló környezetet teremt az olvasója számára a cím alapján. A „konyhában”, illetve az „éjszaka” fogalmak egyfajta meghittséget hívnak elő, viszont a beszélni akarás mintha megtörné ezt, ugyanis beszélőnk olyan, mintha magányos lenne. Ez a vágy a versekben is megjelenik, tehát a cím remek felvezetője az ezt követő kötet verseinek. (tovább…)

Zilahi Csaba: Erdélyi magyaRock 1970 – 2010

„A rock and roll világszerte a lázadás, a szabadság, az önkifejezés legőszintébb formája.” ‒ Ezzel a mondattal indít Zilahi Csaba az Erdélyi magyaRock 1970 – 2010 című könyvének előszavában, mellyel hangzatosan határozza meg azt az életérzést, ami leginkább iránymutató volt a XX. század második felében létrejövő zenei stílusok kialakulásában. Az előszó szubjektív voltát felváltja majd az a rengeteg interjú és újságcikk, melyek forrásként szolgálnak a zenekarok bemutatásánál. Ez a rész valójában egy rövidke vélemény a szerzőtől-szerkesztőtől, melyben a saját hozzáállását határozza meg a témával kapcsolatban. (tovább…)

Vincze Ferenc: Az utolsó történet

Vincze Ferenc Az utolsó történet című novelláskötete átlagos. Legalábbis első látásra, az első néhány oldalt olvasva annak tűnhet. Hétköznapi témák, tájak, mindennapi nyelvezet. De ahogy egyre mélyebbre kerül az olvasó, egyre inkább beleássa magát a kötet világába, fokozatosan eloszlik ez a képzet, és valami sokkal többé válnak a történetek, szinte megmagyarázhatatlan módon. Valami rejtőzik a sorok között, valami ki nem mondott, homályos elem. (tovább…)

Fotó: Tóth Tünde

A 7. Csíkszeredai Könyvvásár szombati napján, május 14-én a résztvevőknek alkalma nyílt belátni a POKET Zsebkönyvek világába, abba, hogy miként, milyen impulzusok nyomán indult útnak ez a vállalkozás. Az érdeklődök komplex élményanyaggal gazdagodhattak, hiszen Balla Gergely, a Platon Karataev tagja színesítette a zenekar dalaival az eseményt. A zenés könyvbemutató alatt Vecsei H. Miklós színművész beszélt a kezdeti nehézségekről és sikerekről, mindarról, ami oda vezetett, hogy mára már mindannyiunknak mond valamit az, hogy POKET Zsebkönyvek. A későbbiekben a mozgalom szellemiségéről is mondott pár szót, hiszen ez adta a löketet és ez tartotta életben mindvégig. (tovább…)

Szabó T. Anna | Fotó: Emmer László

Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat 

A Szabadulógyakorlat című kötetben olyan határvonalak mosódnak el, amelyeket hajlamosak vagyunk éles ellentétekként elgondolni, legyen akár szó testről és lélekről, szerelemről és halálról. A határvonalak felbomlanak, és rájövünk, hogy amit elválasztani látszottak, már a kezdetektől fogva összefonódva léteznek. (tovább…)

Beszélgetés Fehér Imolával

„A költő egy lélekbúvár, s amikor verset olvasunk, olyan, mintha kölcsönadná az oxigénpalackját.” – Fehér Imola

Fehér Imola egy évig volt az angoltanárom, és hamar rátaláltunk a közös pontunkra, az írásra. Ő volt, aki először biztatott publikálásra, és akinek köszönhetően bátorságot kaptam ahhoz, hogy hallassam a hangom. Szívén viseli az irodalom sorsát az iskolában, de városunkban is, Szatmáron. Mindig nyomon követtem sikereit, és nagyon vártam már, hogy megejtsük ezt a beszélgetést, hiszen első kötetének megjelenése okán ülhettünk le egy „irodalmi kávéra”. Az említett verseskötet idén januárban látott napvilágot az Ábel Kiadó gondozásában. Ennek részleteiről, íróvá válásáról és szokásairól kérdeztem.

(tovább…)

Ferenczy Noémi: Egy közülünk. Keresztény vértanúkról fiataloknak

Nem túl vastag, a kézben kényelmesen megbúvó, rokonszenves külsejű könyv Ferenczy Noémi első prózakötete. Borítójának közepén egy fehér kéz látható, rajta vörös ponttal és bele kapaszkodó kisebb kezekkel. Ha az olvasó ebből még nem jön rá, milyen jellegű lehet a könyv tartalma, az alcím segít neki ebben. Keresztény vértanúkról fiataloknak, mondja magáról a kötet. Érdekes elgondolás, a vértanúság (szinte bármilyen ügyért) eléggé távol áll tőlünk és attól a kultúrától, amibe belenőttünk. És vajon tudnak újat mondani ezek a legendák ahhoz képest, amit mondjuk valamikor régen iskolai vallásórán hallottunk? Egyáltalán relevánsak még azok a szereplők, akikről a legendák szólnak? Ezt csak úgy tudjuk meg, ha belekukkantunk a könyvbe. (tovább…)

Nyerges Gábor Ádám: Mire ez a nap véget ér

Nem lehetne visszafordítani az időt? Nem lehetne, csak egyszer, kijavítani minden hibánkat? Vagy csak ne érezni hibának azt, amit a sors kiszabott ránk. Aminek okkal kellett megtörténnie. Amik – akik! – mi vagyunk. Nem lehetne szeretni a bennünk lakozó démonokat? Megszelídíteni őket. Nem démonokként kezelni őket. Magunkat. (tovább…)